Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.
jén azt az elgondolását Kiss Gábor a kör elnöke, hogy a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör és a Művésztelep alkotóit tömörítő Művészeti Egyesület a Népművelési Bizottság helyi szerveinek szervezőmunkájára építve fellendíthetnék a megye egyes településeinek kulturális életét is. A gondolat megvalósulását azonban megakadályozták a történelem tragikusra fordult eseményei. Lényegesen kisebb hatókörrel, főleg a zsidó vallású szolnoki értelmiségi-alkalmazotti rétegre építve szervezett nyilvános irodalmi, esetenként társadalompolitikai témájú előadásokat a 30-as évek elejétől a Kiss József Társaskör a Nemzeti Szálló nagytermében. Az előadásokat neves fővárosi írók, művészek tartották. A havonta rendezett előadásoknak 200-400 hallgatója volt általában. Az előadásos ismeretterjesztésben is jelentős szerepet vállalt a 30-as évek derekán a különböző foglalkozási ágak vezető személyiségeit tömörítő Rotary Klub. Klubfoglalkozásain a kor legérdekesebb helyi vagy országos problémái szerepeltek meghívott előadók vezetésével. A Rotary Klubban a szolnoki ipari- és banktőke vezető személyiségei is helyet foglaltak, akik — az alapszabály szellemében meglehetősen tekintélyes összegeket áldoztak kulturális és jótékonysági célokra is. Az önálló kutatásokon alapuló tudományos előadások szervezésében is jeleskedett 1933. évi megalakulását követően a Szolnoki Könyvtár és Múzeum Egyesület. Nagy lehetőségeket rejtett magában főleg a művészi ízlés formálását illetően a Szolnoki Művésztelep művészeiből, irogatókból, újságírókból összetevődött s hivatalosan 1934-ben alakult „Tanya" Társaság. A lehetőség azonban mindvégig rejtve maradt, s a Tanya egy 1938-ban kelt BM leirat szerint tevékenység hiányában hivatalosan is feloszlattatott. 113 Szolnok város kulturális életében mindig is számottevő tényezőt képeztek a különböző felekezetek, közöttük a szolnoki zsidó egyház. Tagjainak igen nagy anyagi hozzájárulásával - mintegy 40 000 P-s költséggel, közel 10 évi előkészítés után 1935 nyarán átadták rendeltetésének az új kultúrházat, amely hamarosan színvonalas előadások otthona lett. 114 1938 januárjában Szép Ernő, Ascher Oszkár, Takáts Margit előadóestjét felekezetre való tekintet nélkül végigtapsolta a közönség. 115 Az egyre komorodó időben a zsidótörvényekkel nyomorított zsidóság minden eszközzel, így a kultúra fegyverével is igyekezett fennmaradásáért küzdeni. Ennek a küzdelemnek a jegyében zajlott Várnai Zseni részvételével a kultúrház 1939 júniusi matinéja, amelyen Lakatos Iván református lelkész is kiállt a zsidók igaza mellett. A következő hónap elején Orosi József szolnoki mártírköltő bevezetőjével Szigeti Jenő, a Kardos-féle színtársulat egykori színésze tartott előadóestet, majd Kelen Dóra és Baráth Endre lépett fel. 116 A katolikus kultúrház Mécs László, Sik Sándor irodalmi estjeivel vonzott nagyU2 Uo. 113 SZATMÁRIE. 1979. 76. Szolnoki Űjság 1935. június 23. 115 Uo. 1938. január 25. Uo. 1939. június 18., július 9., július 23. 116
