Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.

Közgyűjteményi kísérletek Elsőként a Néptanács február 26-i ülésén hangzott el konkrét javaslat városi közkönyvtár felállítására. Az előterjesztést Katona Endre és társai tették. Dr. Papp Illés javaslatára a Néptanács könyvek beszerzését „foganatosította", s azokat - amíg megfelelő helyiség nincs - valamelyik iskolában szándékozott elhelyezni. A direktórium gondolt a behívott katonák művelődésére is. A Szolnoki Vörös Ezred jóléti bizottsága „a proletár katonák továbbképzése céljából" nagyobb könyvtárat kívánt létesíteni. Ezért felhívással fordult a város közönségéhez, hogy fölös könyveiket bocsássák az ezred rendelkezésére. A könyvek begyűjtését a Nemzeti Szállóban meg is kezdték. A központi akarat és a dr. Pap Illés-féle javaslat találkozott, amikor a Szolnok Megyei Munkás—Paraszt- és Katonatanács művelődési szakosztálya hozzálátott egy Szabó Ervin közkönyvtár létesítéséhez. Ehhez a lakosság segítségét kérték. A kérés április utolsó napjaiban hangzott el, teljesítésére már nem kerülhetett sor, pedig a meghirdetett gondolat szép volt: „Könyvek kellenek, hogy meglegyen az indulási lehetőség, hogy lerakhassuk a jövő kultúra alapjait." S mert a könyvön „kívül a színház, felolvasások, előadások, hangversenyek és tárlatok rendezése a legalkalmasabb..." (ti. a proletárkultúra terjesztésére) a szolnoki művésztelep lakói is csatasorba álltak a Szolnoki Munkás 1919. március 29-i számában megfogalmazott gondolat támogatására. Zádor István és Bartha Ernő festőművészek tárgyaltak is az intéző körökkel a telep helyrehozása és Fényes Adolf, Szlányi Lajos, Koszta József, Vidovszky Béla, Jávor Pál visszatelepülése ügyében. A művésztelep újabb művészgenerációk nevelésében való szerepének fontossága is kellő hangsúlyt kapott a tárgyaláson. A vármegyei direktórium támogatásáról biztosította a művészeket abban a szellemben, hogy „a vidék, sőt a falu proletársága is megtanulja ismerni és élvezni a művészetet." A Szolnoki Művésztelep alkotói agitatív erejű plakátjaikkal közvetlenül szolgálták a Tanácsköztársaság céljait. A Pólya-testvérek, főleg Pólya Tibor alkotásai általánosan ismertek. A Forradalmi Kormányzótanács Kommunista és Proletár Múzeum felállítására vonatkozó áprilisi határozatát már nem sikerült végrehajtani. A forradalmi emlékek összegyűjtésére vonatkozó június 16-án kelt felhívás teljesülését a történelmi események tragikus alakulása éppúgy megakadályozta, mint a többi, itt csak vázlatosan ismertetett szép kezdeményezés kibontakozását. 54

Haladásl919. március 9. 55

Uo. 1919. április 6. 56

Szolnoki Munkás 1919. április 30. 57

Uo. 1919. április 19. 103