Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.
Mai szemmel nézve nyilván utópisztikusnak tűnik az a monumentális tervezet, amelyet a kultúra falvakba való eljuttatására dolgoztak ki, s amelyről a Szolnoki Munkás c. lap május 1-jei száma tájékoztat. Országosan mintegy 70 társulatot szerveztek. Egy-egy társulat 3-4 színésznőből, ugyanennyi színészből, 1-2 artistából, zenészből és egy konferansziéból állt. A terv szerint kéthavonta minden falu hozzájuthatott volna egy-egy ilyen előadáshoz, amelynek nívóját egy zsűri előtt letett előzetes vizsga biztosította volna. Az első csoportok már sikeres vizsgát tettek a Fészek klubban, s megkezdték 7 hónapra tervezett útjukat, amelynek befejeztével újabb műsor összeállítására került volna sor. Az irodalmi anyag Bródy, Szép, Karinthy, Gábor, Peterdy, Somlyó, Csizmadia, Gyagyovszky, Ernőd, Ady műveiből állt össze, míg a zenei anyag összeállításán Reinitz Béla, Szirmai Albert, Bodrogi Zsigmond, Kovács Károly, Chorda Géza, Zerkovitz Béla dolgoztak. A műsorközlőket Nagy Endre tanította be, míg a teljes műsort Balázs Béla, a közoktatási népbiztosság irodalmi osztályának vezetője állította össze. Előadásos ismeretterjesztés 1919 januárjában Kun Béla két vasárnap tartott előadást a kommunizmusról az új polgári iskola tornatermében katonák, ül. meghívottak előtt. Február 2-án a városháza nagy termében dr. Móra Zoltán beszélt A forradalom és polgárság címmel, míg február 23-án Donath Frigyes a vármegyeházán tartott felolvasást arról, miért lehetett Oroszországban és miért nem lehet nálunk a proletárdiktatúrát megcsinálni. A nagy érdeklődést kiváltó előadó aligha sejthette, hogy alig egy hónappal később a történelem fogja őt. megcáfolni. A feministák is folytatták tevékenységüket főleg a női pedagógusok körében. Wehle Lucia előadását hallhatták március 16-án a Városházán A nő helyzete az új társadalomban címmel.' Előadást tartott Szolnokon Vészi Margit, a vüágot járt és haditudósítóként gazdag háborúellenes tapasztalatot összegyűjtött írónő is. A Szolnoki Munkás cikkírója nem tartotta ugyan elég agitatívnak az előadást, de Pap Illésné válaszcikkében rámutatott, hogy az agitáció módszereinagyon különbözőek lehetnek. 51 Erre adott példát Tábori Kornél a szolnoki születésű riporter, író, haditudósító, aki vetített képekkel és filmmel kísért ingyenes előadást tartott a városi színházban. A szolnoki közalkalmazottak egyletének összbizalmi testülete sorozatos heti előadások tartását határozta el már április első napjaiban az új rendszerről, az átalakulásról, és heti két szemináriumon szándékoztak ismertetni a szocialista-kommunista irodalom termékeit. 53 47 Uo. 1919. május 1. Haladás 1919. januái 5. 49 Uo. 1919. február 2. 50 Uo. 1919. március 26. Szolnoki Munkás 1919. március 30. 52 Uo. 1919. április 6. 53 Uo. 1919. április 3. 102
