Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Az önszervező közösségek kialakulása és formái a Jászságban 1867-1900 / 53. o.

III. Az 1880-as évekre az élet csaknem minden területére kiterjedő egyesületi hálózatjött létre. A kiegyezés utáni első évtizedek társadalmi feszültségeit - melyek a demokrata körök, honvéd egyletek, segély egyletek alapításában öltöttek testet — a Jászság redemptus pozícióit féltő vezetői igyekeztek levezetni. A községi közbirtokok felosztásakor rendszerint az elavult, 1745-ben alkalmazott földváltási arányt használták. A népesség növekedése felgyorsította a kitelepülést a tanyákra és a távolabbi, lassan községgé alakuló egykori pusztákra. A nagy központi beruházások - iparfejlesztés, vasútépítés stb. - a Jászságot alig érintették. Nagyobb számú munkást foglalkoztató gyárakat nem létesítettek. A vállalkozások társulati kezdetek után kisüzemi keretben maradtak, mint például a Jászberényi Téglagyári Társulat Sipos Orbán által életre hívott üzeme. A mezőgazdaság jelentős szegényparaszti eredetű munkaerőfeleslege a Tisza-szabályozás földmunkáinál talált megélhetést. Az ármentesítési társulatok a közbirtokossági pénztárak támogatásával alakultak. Főleg Jászárokszállás és Jászladány lakossága működött közre ezekben a munkálatokban. Az előbbiekben említett „feszültség levezető szelepek" a nyolcvanas évek végére működésképtelenné váltak. A felosztható közös földek nagysága és a kitelepülés lehetősége korlátozott volt. A nagy vasútépítések és földmunkák elkészültével csökkent a kubikos munka iránti kereslet. A történelmi méretekben robbanásszerűen lejátszódó országos modernizációs folyamat hatalmas feszültségeket teremtett meg és halmozott fel. Különösen a gazdaságilag másodlagos jelentőségűvé vált régiókban uralkodik el a kispolgárságon, a tönkrement kisbirtokosságon a létbizonytalanságból fakadó ösztönös elégedetlenség. E bizonytalan egzisztenciájú tömegek politikai iskolázatlanságából következett, hogy e magatartás első cselekvő mozzanata a bűnbak keresése volt. Az 1883-as országos antiszemita zavargások - az iparilag fejletlen területeken robbantak ki - a Jászságban is regisztrálhatóak. A Nyíregyházán megjelenő Ébredjünk című antiszemita lapot Jászladányban Czétényi János szűcsmester terjesztette. Hatására a településen zavargások kezdődtek, melyet a hatóságok rövid idő alatt elfojtottak. A zsidóság jelenlétében látta a gazdasági bajok okát Major Endre gyógyszerész, Jászárokszállás egykori főbírója is. 1880-ban, háza építésekor az alapkőbe rejtett, utókornak szóló levelében írta: ,,nagy veszedelme a nemzetnek a zsidóság szaporodása, ez elnyeli a földbirtokot, a legtöbb birtok már kezök közt van, a nemzet eladósodik."

33 Az eddig kialakult egyesületekben a konzervatív felfogású redemptus hagyományokat ápoló elit játszott vezető szerepet. Az 1880-as évek végétől a Jászság hosszú ideig tartó látszólagos nyugalma véget ért. A mindinkább öntudatosodó, eddig jelentéktelen szerepet betöltő rétegek - kispolgárság, szegényparasztság - hozták létre 31

KUNSZABÓ Ferenc: Jászföld. Bp. 1980. 70-71. KUBINSZKYJudit: Poütikai antiszemitizmus Magyarországon 1875-1890. Bp. 1976. 87. 33 A publikálatlan levél másolata a szerzők birtokában. 61