Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok város közművelődésének története a megyeszékhellyé válástól az első világháborúig / 113. o.
A könyvtárügy a 90-es években egyre jobban az érdeklődés előterébe került. Alig alakult meg a Szolnoki Kereskedő Ifjúsági Egylet, a tagok máris sürgették a könyvtár bővítését. Gelléri Mór ottani felolvasásából származó bevételét is a könyvtár javára fordították. 79 Az izraelita hitközség 1889-ben létrehozott könyvtárában négy év alatt 221 kötet gyűlt össze, s újabb 200 kötetet rendeltek, hogy a hitközség tagjainak továbbképzéséről gondoskodjanak. A hitközségi könyvtárban Acsády, Arany, Ágai, Csiky, Dóczy, Katona, Mikszáth, Petőfi, Pulszky, Rákosi, Teleki, Vámbéry, Vass, Vértessy legjobb művei már megtalálhatók voltak. 8 ^ A lelkesebbek már nyilvános közkönyvtár létesítéséről ábrándoztak. „Csak akarni kell, csak a kezdeményezés meglegyen, meglesz a könyvtár is" - írta enyhe voluntarizmussal a Lap lelkes munkatársa. Az akkoriban alakult Vármegyei Népnevelési Bizottság tervezetet is készített az iskolai és népkönyvtárakra. A Lap vezércikke „Népkönyvtár Szolnoknak" címmel dicsérte a megyei állandó Népnevelési Bizottság kezdeményezését, azzal az óhajjal, hogy a szabályrendelet kidolgozását mielőbb tettek is kövessék. 81 De ezzel a gondolattal indult az 1894. esztendő is. A Jókai-évforduló ürügyén ugyancsak vezércikk foglalkozott a létesítendő könyvtárak ügyével. 82 Megyeszékhellyé lett városunk első húsz évében múzeumi vonatkozású adatot alig vagy csak nagyon közvetett módon találtunk, azt is keveset. Az 1884-es híradások között olvashatunk arról, hogy a Tiszazugi Régésztársaság nagyobb mennyiségű régészeti anyagot ajándékozott a vármegyének. Az ajándék azonban ládákba csomagolva várta a jobb sorsot. Az anyag további sorsáról nem is tudunk. 83 Amikor Müller Adolf szolnoki születésű festőművész 1890-ben elhalálozott, várbeli lakásában levő 232 darabból álló képtárát a vármegyére hagyta egy létesítendő megyei képtár alapjául. Az alispán megbízást is kapott, hogy egy elismert festőművészszel vizsgáltassa át az anyagot és tegyen javaslatot további tennivalókra. 84 Vágó Pál az országosan is jól ismert jeles festőművész kapta a hagyaték minősítésének feladatát. Ő három osztályba sorolta a képeket. A létesítendő képtár részére a neves művészek eredeti alkotásait és az örökhagyó legjobb műveit tette félre. A második csoportba képtári tartaléknak szánt művek kerültek, míg a harmadik osztályba sorolt képeket árverésre javasolta. 85 Egyébként úgy tűnik ebben az évben kezdett múzeumügyben is mozdulni valami. A megye főispánja a Dunántúli Közművelődési Egylet mozgalmán felbuzdulva egy megyei múzeum vagy inkább közgyűjtemény létesítésének lehetőségéről kért tájékoztatást az alispántól. A cél egy, a történelmi emlékek, természetrajzi, néprajzi, művésze79 JNkSzmL. 1893. 6., 11.; 1894. 4. sz. 80 JNkSzmL. 1893. 17. sz. 81 JNkSzmL. 1893. 27., 53., 89. sz. 82 JNkSzmL. 1894. 3. sz. 83 JNkSz. 1884. 34. sz. 84 JNkSzmL. 1891. 104.; 1892. 46. sz. 85 JNkSzmL. 1894. 63. sz. 130
