Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Kiss József: Közigazgatás és jogszolgáltatás egy koronabirtokon az 1730-40-es években / 69. o.

pedig 10. Az élelmezési állományban szerepelt még 5 személy a Jászkun Kerületből, börtönbüntetésüket töltötték, de őket az Invalidus Ház építkezésén dolgoztatták. Ez évben 18 fő veszteséget mutattak ki: elhalálozott 5, megszökött 10 személy. Ugyanakkor 19 rokkant katona érkezett az országban és kapcsolt részeiben elhelyezett különböző ezredektől. Két év múlva, 1736-ban 1343 főnyire emelkedett az intéz­mény személyi állománya. Ebből a katonai állományhoz tartozott 1112 rokkant, továbbá 134 feleség, 49 fiúgyermek és 38 leányka. A következő években, az 1737— 39-es orosz-török háború során bekövetkezett nagyobb hadikiadások miatt a Hadi­tanács igen csekély összegeket utalt ki a Pesti Invalidus Ház építkezési és fenntartási költségeire. Ezért a férőhelyek száma alig-alig emelkedett. 1739 júniusában Johann Casper Hueber ezredes jelentése szerint csak 1578 főnyire emelkedett a személyi állomány létszáma. A 7 századba sorolt 1351 főnyi katona mellett 137 feleség és 90 gyermek tartozott a személyi állományhoz. A szolgálatra alkalmasak közül Budára 410, Nagyváradra 144, Szolnokra 63, Bajára 50, Székesfehérvárra 39 és Gross-Sziget­re (Csepel-sziget) 29 főnyi egységet helyeztek ki helyőrségi szolgálattételre, de ezek­nek az élelmezését is a Pesti Invalidus Ház fizette. A Jászkun Kerület közvetlen gazdaságirányító ügyeivel a Pesti Invalidus Ház hadbiztossága, gazdasági hivatala és házipénztára foglalkozott. Ennek vezetője 1730— 1733-ig Franz Joseph Fuchs, 1733—1739-ig Johann Carl Voss von Ehrenfels, 1739— 1745-ig pedig Johann Caspar Hueber császári hadbiztos volt. Ez a hadbiztosság köte­les volt elszámolásait megküldeni a bécsi udvari Commissio soros elnökéhez (Althann, Nesselrode, Thallmann és gr.Caspar von Cordua ezredes) és a budai császári főhad ­biztossághoz. Tárgyunk vonatkozásában az volt a feladata, hogy a Jászkun Kerületre kivetett földesúri adót (census dominalis) és az állami vagy hadiadót (quantum contributionale) a főhatóságtól kinevezett földesúri tisztek közreműködésével behajt­sa. Az adók mennyiségét illetően nem volt önálló döntési joga, de javaslatait az udvari Commissio figyelembe vette. Ezek a javaslatok részben a kinevezett földesúri tisztek, részben a választott helyi tisztségviselők igen kemény vitái és érdekegyeztetései során születtek meg. Mindkét részről homlokegyenest ellentétes gazdasági érdekek ütköztek meg egymással, mert a választott tisztségviselők úgy látták, hogy a földesúri adóból és az állami adóból semmi sem térül vissza a jászkunsági gazdaságba. Adott körülmé­nyek között már az is nagy eredménynek számított, hogy az 1731/32. gazdasági évre a földesúrnak meg kellett elégednie 34 552 r.Ft földesúri censussal, ami lényegesen 'KA Inv. 1734. Nr. 400. f. 3-4. Monath-Tabelle über die in Kaiserlichen Militär Invaliden Haus zu Pest aufgestellten StabsPartheien, auf zugetheilte Offizier, item zu ferneren Feldt-Kriegs­Diensten untaugliche fünf Compagnien, wie starckh selbe mit Ende August 1734. sich effective befunden. *KA Inv. 1736. Nr. 247. f. 1-6. Spezifikation über die in den allhiesigen Käyserlichen Militäri­schen Invaliden Haus bei Pest. Dato den 26. April 1736. A kisleányok 13 éves, a fiúk 15 éves korukig maradhattak szüleikkel az intézményben, az elemi fokú iskolát is ott végezhették. KA Inv. 1739. Nr. 257. f. 1-2. Herrmann Freiherr von Rump ezredes és Gabriel Jäger számadás­vezető. Ettől kezdve a létszám nem emelkedett, az osztrák örökösödési háború kezdetén a Haditanács és a Nesselrode-féle udvari Commissio sem az építkezésre, sem a fenntartásra nem utalt már ki költséget, ezért 1742-ben az építkezés megszűnt. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom