Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Vincze László: Szolnok belterületi neveiről / 343. o.
Az 1787-es térkép alapján megállapítható, hogy az utca helyén volt a Tiszába ömlő Tófenék-ér. Az eredeti térképen a Tófenéket kékre festett kis tóként jelzik. Az ér folyásiránya: a régi Deák Ferenc utcán, a piac szélén, az egykori Apponyi utcán (vagy a Fürdő utcán) át a Tiszába. A Deák Ferenc utca pedig az 1980-as térképen Tisza Antal utcának, az Apponyi utca Táncsics Mihály utcának, a Fürdő utca Szigligeti utcának felel meg. Az utca nevében így őrződött meg a Tófenék-ér neve, amely ma kizárólag egy adott földrajzi pontra, s nem hosszan elnyúló érre vonatkozik. Az előzőekből is kitűnik tehát, hogy megőrzött régi elnevezések segítségével rekonstruálni lehet több évszázaddal korábbi állapotokat. Az elnevezések kora hozzásegít történelmi események tisztázásához, pontosításához is. 4. Vannak olyan földrajzi nevek egy településen belül, amelyek mélyen gyökereznek a hely történetében, ugyanakkor az azonos vagy hasonló jellegű történeti fejlődés miatt másutt is megtalálhatók. De éppen ezért etimológiáját, jelentését könynyebb megfejteni, pontosítani egy ilyen névnek. Szolnokon legjobb példa erre a Tabán városrész név, amelynek elterjedésével, eredetével sok cikk foglalkozott. PESTY Frigyes Helynévtára (1888) Pest megyéből tizenhat helyről közölt Tabán helynevet. Előfordulási száma megyék szerint az ezideig publikált földrajzi névgyűjtemények alapján a következő: Zala megye: 1, Somogy megye: 5, Tolna megye: 8, Heves megye: 3, Vas megye: 1, Újvidék: l. 12 Nyelvi változatai: Tabány, Tobán, Tobány. SZABÓ József cikke taglalja a név eredetét, amely az oszmán—török tabaq-xane-ból származik, elterjedése a balkáni nyelvekben a török hódítások idejére esik, jelentése ,cserzőműhely, tímártelep'. Az alábbiakban bizonyítékokat keresünk arra, hogy Szolnokon milyen nyelvi változatban bukkan fel e név; van-e kapcsolata a ,cserzőműhely, tímártelep'jelentéssel, a törökök szolnoki tartózkodásával; illetve megnézzük, hogy nem olyan divatos, több településen előforduló földrajzi névről van-e szó, amely analógia révén jött létre. A Tabán név Szolnok város történetében a török időkig nyomon követhető, s a város egyik legrégebbi kerületneve. „Ott, ahol most a Tabán terül el, a török idejében néhány galyiba feküdt, mocsaras, vizenyős hely volt.' Az 1864-es PESTY Frigyes Helynévtárában szereplő kerületek közül az 1980-as térképen csak ez a név található meg. A földrajzi név változatai Szolnokon: 1696: Tobán 15 ; 1747: Tobán 16 ; 1883: 10 BOTÁRI. 1941. 13. 1 Magyar Nyelvőr: 1905. 29. 423-424. (MELICH János cikke) (Továbbiakban: MELICH J. 1905.), 1955. 79. 105-106.) N. KAKUKK Zs. cikke: Tabán), 1983. 107. 347-357. (SZABÓ József cikke: Újabb adatok a Tabán földrajzi név elterjedéséhez), (Továbbiakban: SZABÓ I. 1983.); INCZEFI G.: Szeged környékének földrajzi nevei. Nyelvtudományi értekezések 22. 89. és BÁLINT S.: A szöged i.nemzet I. Szeged, 1976. 70. 12 SZABÓJ. 1983.347-357. 13 Uo. 14 SCHEFTSIK György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. (Továbbiakban: SCHEFTSIK Gy. 1935.) 15 BOTÁRI. 1941. 37. 16 BOTÁR 1.1941.11. 345
