Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Botka János - Papp Izabella: A Jászság földművelésének leírása 1776-ban (Molnár Ferenc tanítása a gazdaságról. Adatok a jászkun mezőgazdasági társaságok történetéből.) / 279. o.

ismét a Bivalyoké, meddő, és heverő Marhájé; Már tsak az igáss Marhájé Sem ollyan, mert a munka miatt nem emészthet, ugy mint az heverő. A Ló Ganéj meleg, azért alkalmatossabb a nedves földeknek, mint a Szárazaknak és partossaknak. III. Ha jóféle Ganéjt gyűjteni vagyon módod, a pelyvát, Gazt, Konkolyt, vadzabot a Ganéj közé ne hánd, mert ez a földetis ollyanná teszi. Az elletőköt pedig,egyeness földre tedd, hogy ez a kiváltképpen való kövérség alá a Völgybe ne follyon, az hol t.i. úgyis elég kövér a föld. IV. Ha trágyád nints, és feír agyagot kaphatz, azzalis meg kövéríthedd a földet, reá Szórván, s egyenlítvén. Ennek ereje majd továbbis tart más egyébb trágyánál. Úgy a föld gyomrábúl ki hányt, Garmadába vert, és két, s három Esztendők alatt nyugosztalt földnekis Nagy ereje vagyon. Nem külömben: Minden féle köröm, Szarv, tsutorások, Vargák, Csizmadiák bőr Szemettye; Úgy a Kovátsok előtt való köröm faradék, vagy a fa vágón lévő félben rothadott forgáts, a földet, és a fáknak gyükerit igen kövérittik, és erősitik. V. A tyúk és Lúd Ganéj éppen nem hasznos a földnek, hanem inkább a veteményeken Uralkodó bolhának, ragyának és illyes emésztő ellenségnek vesztésére vagyon, a Galamb ganéjjal együtt. El veszti ezt az hamuis, ha a földet meg hinted, és öszve kapállod az ültetés előtt. VI. Végre észre kell venni a trágyázáshoz, Előszször: hogy a vizess, és Nedves föld, mindenkor több trágyát kíván. Másodszor: Hasznosabb a tavaszi trágyázás, mint a téli, mert az hideg az erejét ki szíja a trágyának. Harmadszor: Midőn a Ganéjj ki hordattatik az Istállóbúi, rakásra kell halmozni, mert egy tsuportban hamarább meg érik. Negyedszer: a Szárazabb, és természet szeréntis Melegebb földet trágyával nem tanátsos meg terhelni. VII. A melly Tartományban a Ganéj gyűjtésben mód nintsen, Mivel a föld szűke miatt kevesebb marhát kell tartani, azomban a Ganéjra Minden Esztendőben igen nagy a Szükség, tehát a Gazda egy jó téres kerek Gödröt tart, vizzel leg alább félig, mellybe minden féle szemetet, valamit tsak kaphat, Marhátskái alól ki hányt izékkel együtt bele hánnya. Esztendeig ott rothasztya, s possasztya, az Után azon Sűrű poshadott vízbül a Sűrejét Szekérre rakja, s azzal trágyáz. így taníttya az Embert a Szükség olly mesterségreis, mellyet a bőv üdőben ki nevetne, ha mástul látná. VIII. Látnánk mi másokot haszonnak kedviért mit nem tselekesznek? a kik akkoris bőveskednek Magok Szűk voltokban, midőn mások Szűkölködnek magok bővségekben. A Gazdaságban Semmi Sem Szégyen. Ha a bőr el rothadván a földben, azt kövérítti, mitsoda balgatagság volna tőlem, tsak egyedül a tekintetnek, és mások meg szóllásának okáért, hogy a Boltban Szattyánt vegyek, s el takarjam a földbe, annak kövérséget akarván szerezni, mikor a vargák, s csizmadiák Szemetén öszve gereblyéltetett bőr darabokis tsak azon hasznot teszik? Sokakban t.i. helyt nem foglalhat a jó Tanáts, mert mástul tanulni nem akarnak, Sokakban pedig, mert másutt Sehol Semmitsem láttak, s azt gondollyák, hogy ez vagy amaz dolog jobban véghez nem mehet, hanem a mint ő tudja. IX. Némellyeknek ollyan leg inkább a Gazdaságok, hogy Sem bé Szerzeni, Sem a bé szerzett takarmányt és Szülést nem tudja meg kímüleni; a földbe kaszállatlan, gereblyétlen, karizsmátlan marad, a télbűi ki nem mehet, és mások kórós szénáját, s penyiszes Szalmáját drágán kell meg venni. Ha egy s két Unalmas Szántása, vagy in313