Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569

pán megyéjét"29 és „Csanád ispán megyéjét" is és ebből jut el oda, hogy miért ne lehetett volna „Szolnok ispán megyéje" is. Ezt a sort - erősítendő a teóriát - ki tudjuk egészíteni „Kolos, Szabolcs, Keve ispán megyéjével", de a kört nem tudjuk ezen az alapon bezárni, mert nem ismerjük a kora Árpád-kori összes férfi keresztnevet.30

A másik elképzelés szerint - mint minden volt királyi vármegye - a területén volt királyi vártól eredeztette a nevét. Ez feltételezi azt, hogy a megyénk első - és szerintünk utolsó - királyi várát Szolnoknak nevezték.31 Ez a változat Benkő Józseftől származik és ezzel azonosult dr. Petri Mór is.32 Erre hivatkoztak Közép-Szolnok vármegye tisztjei is, amikor Mária Teréziától - talán Benkő József állásfoglalását átvéve - a vármegyei pecsét alakjának meghatározását kérték.33

A harmadik változatot Torma Károly34 - apja Torma József után - vallotta, miszerint a Zounuk bolgár szó, ami magyarul „együttvaló"-t, diákul „unoká"-t jelent. Ennek bővebb magyarázatát adni nem tudta, követőre sem talált ebben az elképzelésben.

A legelterjedtebb az a nézet volt, hogy a szláv eredetű szol /magyarul só/ és a szláv helynévképző /nyik/ - azaz szolnyik - párosításából vezethető le a megye Szolnok neve. Ezt Tagányi Károly hirdette,35 aki szerint Dés környékén a sóbányák már a rómaiak korában működhettek, az avar-szláv korszakban pedig már egész biztosan folyt a termelés, mert szerinte „erre bizonyíték magának a dési sókereskedés természetes végpontjának Szolnok városának a neve".

Legkevesebben az ötödik nézetet vallották, amely szerint a név a Szolnok-nemzetségből származik. Ennek az volt a feltételezett alapja - természete29 TAGÁNYI Károly-RÉTHY László-POKOLY József: Szolnok Doboka vármegye története. I. köt. 229-230. p.

30 Ez a helyzet azért áll elő, mert az okleveles írásosságot III. Béla rendelte el 1181-ben, de az így keletkezettek nagy része is elveszett az 124 l -es tatárjárás idején.

31 De ez a vár nem a Közép-Tisza vidéken volt, ezt ma már tudjuk, hanem a későbbi Partiumban. BENKŐ János: Transsilvania Speciális c. kézirata 697. oldalán így ír: „deminatur comitatus ab antiquo arce et Pago Zánok sive Zalnok". Magyarul a vármegyét a régi Zalnok várról és faluról nevezték el. Mellékesen megjegyezzük, hogy a kézirat eredetije elveszett, négy hiteles másola ta pedig XIX. század végén Erdélyben volt, nevezetesen Kolozsvárt az Erdélyi Müzeum Gyűjteményében, a nagyenyedi kollégium, a marosvásárhelyi kollégium és a székelyudvarhelyi kollégium könyvtárában.

32 PETRI Mór: Szilágy vármegye monographiája. I. köt. Bp. 1901. 57-58. p.

33 TORMA József: A zounuki grófságról. Történelmi Tár, 1886. évf. 79. p.

34 TORMA Károly: A zounuki grófságról. Történelmi Tár, 1888. évf. 11. számú közlemény. Bp. 1888. 64-69. p.

35 TAGÁNYI Károly-RÉTHY László-POKOLY József: Szolnok-Doboka. I. köt. 231-238. p.

181