MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1951. február 3. - 1953. december 29.
1951-05-23 - 1. Szóbeli beszámoló a pártszervezetek politikai, szervezeti tevékenységének tapasztalatairól és a további feladatokról
m 8 Mik azok a legfontosabb problémák amivel a népnevelő értekezletnek^ foglalkozni kell ? Szükségesnek tartjuk azt bemutatni a termelőszövetkezeti tagok felé, hogy hogyan éltek a mi dolgozóink a múlt rendszerben. Mutassuk be azt, hogy a mult rendszerben és akkor amikor a dolgozó parasztok egyénileg gazdálkodtak nem lettek termelőcsoportba milyen körülmények között éltek, egy ilyen aszályos esztendőben. Vonjunk párhuzamot a két aszályos esztendő között, s ezen keresztül be tudjuk mutatni, hogy a termelőszövetkezeti mozgalomnak milyen nagy előnye van az egyénileg gazdálkodással szemben, hogy az agró technikai módszerek allíalmazásávalm fegyelmezett munkával lehet csökkenteni az aszály hatását, s ezen keresztül több jövedelmet lehet biztosítani. Szükséges, hogy a multat idézzük egyes termelőszövetkezeti tagok felé, mert az * a tapasztalat, hogy ezt sokan elfelejtették. A másik kérdés, hogy megmagyarázzuk, mert sok termelőszövetkezeti tag nem ismeri megfelelően a termelőszövetkezetek fejlődését azt, hogy a termelőszövetkezet közös vagyona hogyan növekedik, hogy erősödik a termelőszövetkezet állatállománya, hogy milyen előkészületeket tettek f Hogy magasabb termés eredményeket érjenek el. Szükségesnek tartjuk, hogy megmutassuk a népnevelőkön keresztül, hogy a mi termelőszövetkezeti tagjainknak milyen lesz a jövője, amivel foglalkozott Tóth elvtárs is. Az a tapasztalat pl, a kenderééi Vörös Csepel Tsz-ben, hogy egyrészt a tsz, tagok nem ismerik , nem értik a közös vagyon jelentőségét, hogy az az állatállomány ami az istállóban van, a szerszám az övéké, az ők tulajdonuk, nem látják a termelőszövetkezetek jövőjét, nem tudják, hogy milyen jövő előtt állnak, s ez ezáltal elehetseges, mert mi is elhanyagoltuk a szovjet kolhozok életének megismertetését; a termelőszövetkezeti tagjainkkal, A mi agitátoraink nehéz utak előtt állnak. Meg kell azt magyarázni, hogy miért jut kevesebb jövedelem egy munkaegységre, m még a felsőbb oártbizottságok előtt is gondot okoz* Véleményem szerint az agitációs érveket az elvtársak elmondták, elmondta már Tóth elvtárs. Meg kell mondani azt, hogy milyen eredményt értünk el akte annak ellenére, hogy aszályos esztendő volt, s hogy hogyan harcolunk az aszály hatásának csökkentéséárt. Meg kell mutatni, hogy a lakosság, a tagok fegyelmezetlensége hogyan károsítja a termelőszövetkezetet, s ezen keresztül az egész tagságot is* Az a fontos, hogy ami népnevelőink bátran mondják meg az elért eredményeket, de a vezetésben lévő hibákat is egyaránt. Itt szeretném felvetni, hogy szükséges, hogy menetközben az agitáció közben ellenőrizzük a népnevelők munkáját. A béke cölcsönjegyzés sikertelenségének egyik oka az volt, hogy a népnevelők felkészülése után amikor a jegyzésgyüjtési munkát elvégzetzék a népnevelők nem dolgoztak a termelőszövetkezetben, nem kéédezték meg tőlük, hogy milyen érvek hatnak a legjobban, a dolgozóknak milyen problémájuk van, s ezért szükséges, hogy naponta rendszeresen ellenőrizzük az agitátoroknak a munkáját, s közvetlenül Így is nyújtsunk 3)gitsóget a munkájukhoz. Itt vetném fel az oktatás kérdéstg^Ha mi az oktatási munkát megjavítsuk nagymértékben elősegíti a iárszámadások megszilárdítsák a termelőszövetkezeteinket. Az oktatás sajnos a termelőszövetkezete inkben rosszul áll* Ahogy a hozzászólásokat figyelmein ugy látom az igyekezet meg van, de az a véleményem, hogy nem a legjobban fognak hozzá, hogy megjavítsák az oktatási munkát. Egyedül a Velem! %dre titkár elvtárs tapintott rá a lényegre, ez a propagandisták kérdése. Ádám elvtárs elmondta, hogy az egy éves politikai iskda hallgatói nem mennek el az oktatásra, mert a propagandista
