MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1956. január 19. - 1956. október 12.

1956-10-12

- 4 - , az állattenyésztés közötti aránytalanságot. Az aránytalanság felszámolásához a minisztérium és az Igazgatóság adjon közvetlen segitséget a gazdaságoknak. Harmadsorban

: az önköltségek csökkentése érdekében jelenleg sem használják ki megfelelően a növénytermelésben rendelkezésre álló gépi erőket, A gazdaságok a növényápolásban és a betakaritásban értek el eredményeket, azonban azokkal korántsem la..J tünk megelégedve. A gazdaságok ez évben a kapásnövények ápolását 85 $-ban gépi erővel végezték el. Ha figyelembe vesszük, hogy azon kapásnövények területe - amely géppel művelhető - mintegy 6.600 kh. és rendelkezésre áll 125 db. növényápolásra alkalmas traktor, s ehhez 155 db. kultivátor, az egy gépre eső teljesítmény nem haladja meg az 55 khat. Tehát még több fogatos és kézi munkát lehetett volna kiküszöbölni, még olcsóbbá lehetne tenni a kapásnövények ter0 melését. A kapásnövények termelési önköltségének csökkentését legnagyobb mértékben akadályozza a betakaritó gépek a hiánya. Egyes gazdaságokban vannak törekvések a betakaritó gépek alkalmazására, amelyeket a, gazdaságok maguk készitenek. A Tiszasztimrei ÁG-ban répakiemelőt készítettek, melynek segítségével több mint felére csökkentették a répakiszedés idejét és. a költségeket. Az igazgatóság - dicséretére legyen mondva - ez évben már több gazdaságban megcsináltatta a répakiemelőt. A kalászosok gépi erővel történő betakarításában igen jó eredmény van a gazdaságokban. Ebben az évben a i^a^szpsok .aratása géppel, s ezen belül 77 #-ban kombájnnal történt. Egy egy kombájn átlagosan~218 kh gabonát aratott le és csépelt el. Az előző évekhez viszonyítva a kombájn-munkák megszervezésénél csak a szalma lehúzásnál van komoly mértékben előrehaladás. Ez évben a szalmabetakaritás költsége az előző évinek egynegyedébe került. A kombájn többi kisegítő munkájának gépesítése azonban nem haladt előre, amely még a gabonánál az 'önköltséget csökkentené. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. Negyedszer: az állami gazdaságokban állandóan javitani Vell .á ' talajerőgazdálkodást, hogy ezáltal a növénytermelés színvonala emelkedjék. A talajerőgazdálkodásnak még a legelemibb szabályait sem tartják be a gazdaságokban. A táblákról felvett törzskönyvek is hiányosak, egyes területeken pedig még fel sem fektettt a törzskönyveket. A gazdaságok vezetőinek és főagrenómusainak feladatuk, kell hogy legyen a talaj alapos és tudományos megismerése, amelyen gazdálkodnak. Ehhez természetesen hozzájárul a trágyázási tervek teljesítése is. Ennek teljesítése azonban