MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. április 19. - 1954. június 19.
1954-06-19 - 1. Szóbeli javaslat a megyei pártbizottság kiegészítésére, kooptálás útján - 2. Beszámoló a pártbizottságok és pártszervezetek feladatairól az aratás, cséplés és betakarításra való felkészülésben. Melléklet: beszámoló - 3. A megyei pártbizottság III. negyedévi munkatervének megtárgyalása. Melléklet: munkaterv - 4. A megyei pártbizottság megbízatása a DISZ bizottságok és szervezetek részére az aratás, cséplés és a gabonabegyűjtés időszakában. Melléklet: előterjesztés - 5. A megyei pártbizottság és a Megyei Tanács határozati javaslata a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősítésére. Melléklet: határozati javaslat
As arat éb állal kapcsolatos javaslatokkal egyet kell értenünk, amire Vigh elvtársnő már reagált* azeket aa aratóbálokat, ünnepségeket a helyi szokásoknak megfelelően kell megtartani. Ezeket bátran fel kell használni arra* hogy a dolgosé parasztságot, a fiatalságot lelkesítsük és ha jé a hangulat álkor bizakód óbban az emberek, jobban megy a munka* árvái elvtárs fölvetett több hasznos javaslatot. Pl. felvetette a tavalyi tapasztalatok hasznosításának a kérdését. Mindenütt vannak helyi jé tapasztalatok, amelyeket hasznos elévenni éa élni a bevált médsserek alkalmazásával. Itt vetődik fel az aratás beindításának a kérdése. leltétlenül szükséges, hogy a járásokban, városokban, gépállomásokon, termelőszövetkezetekben ne észrevétlenül, suttyónban kiadodjön meg az aratás, hanem mindenütt kellő lelkesedéssel, bizakodással, ambícióval. Nyilvánvaló, hogy mindenki tudja saját tapasztalatából, hogy ott, ahol megvan"a megfelelő lelkesedés, a kezdet jő, nagyobb a valószínűség, hogy a folytatás is jó less* véleményem szerint azonban nem szükséges, hogy mi megyei szinten le csináljunk aratási ünnepséget éppen azért, mert közelebb mm élethes, - sokkal hasznosabb ha a gépállomáson, járási szinten a pártbizottság saját tapasztalatait és atradicióit alapuit év e szervezi meg az aratőünnepaégeket. Árvái elvtárs megkérdezte, hogy -kapnek-e még gépet. Az értekezlet után a Horváth elvtárssal és a gépesítési csoport igaagatójával tisztázzák a kérdést, hogy kapnak-e, vagy nem. Nekik jobban kell tudni ezt. Mindenesetre a válasz az, hogy ami már megvan az biztos, vigyázzanak rá, hogy állandóan jó állapotba legyenek és kapacitások kl legyen használva. ugyancsak felvetette Árvái elvtárs a kalákába való cséplés problémáját. A mi feladatunk, hogy az a gi tódéban elmondjuk, hogy sokkal kedvezőbb a tűzbiztonság, munkaszervezés szempontjából a közös szérűre valő hordás. Feltétlenül egyet kell azonban értenünk Árvái elvtárssal, hogy ostoba dolog lenne, hogy ott ahol a dolgozó parasztok hozzászoktak, hogy évtizedeken keresztül mindig kalákába csépeltek és eddig őket nem tudtuk meggyőzni a közős szérűn valő cséplésről, - most erőszakoskodnánk, és adminisztratív módszerrel próbálnánk rászorítani őket. Kiváltaná ez az ellenhatást, tehát meg kell engedni, hogy a helyi viszonyoknak, kívánságoknak megfelelően a tűzbiztonsági kérdések betartása mellett kalákába csépelhessenek. Kovács elvtárs Ismertetett néhány adatot a mezőgazdasági munkák helyzetéről. Ezt nem kell magyarázni, ennek alapján látható, hogy több területen több búzát, több kukoricát kell betakarítani, learatni bizonyos mértékben rosszabb időjárás mellett, mint a megelőző esztendőben, ami komolyabb felkészülést igényel. Az uj szakemberek problémáját is felvetették az elvtársak* A javaslatban is foglalkozunk ezzel a kérdéssel.
