MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. október 27. - 1952. november 24.

1952-11-03 - 1. Jelentés a kunhegyesi járási pártbizottság munkájáról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat; határozat - 2. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetéről, feladatairól és a zárszámadások politikai előkészítéséről. Melléklet: jelentés - 3. Jelentés a járási-városi pártbizottságok, pártszervezetek munkájáról és feladatairól, a tagkönyvcsere végrehajtása terén. Melléklet: jelentés - 4. Szóbeli jelentés a nov. 7-i ünnepségek előkészítéséről - 5. Szóbeli javaslat hét pártszervezet megalakításának engedélyezésére - 6. Szóbeli javaslat a nov. 10-i megyei pártbizottsági ülés napirendjére

fönn áll a 8 óra raunkgj.dő ég - a példaiautafcás helyett általában. má-tta dan munkával lemaradtak. Pl, a kunhegyesi Vörös Októbernek még I6o kh kukoricája töretlen, vagy a tomojmonostori Petőfi tsz. egyszerűn- raeg« tagadta a buza„vetőmag felvásárlást, arra való hivatkozással, hogy adjon az állaia különben nem vetnek, A Munkafegyelem terén; nem járnak elől példával a szövetkezeti városok és községek tsz.-ei sem. Sőt az utóbbi h±ok folyamán még az olyan élenjáró szövetkezetekben, mint a karcagi Táncsics,, Mezőtúr Béke, Kisújszállás Petőfi tsz. lazult a munkfegyelem, ebből, következik, hogy a mezőgazdasági munkákat nem végezték el a Minisztertárs, itc-s határozatának megfelelően és jelenleg a szövetkezeti városok Airkove kivételével le vannak maradva a vetései. Pl. Karcagon még 2oo kn, kukorica töretlen, a Táncsics tsz.-nek 60 kh, rizsája aratatlan, l o~l')o kh rizs csépeletlen, vagy Kisújszálláson a buzavetés 7^%

} kb. 12o kh, kukorica töretlen. Ugyanilyen lazaság tapasztalható az államifegyelem betartása terén, ebből következik, hogy a megyében több tsz* van olyan hogy a beadását nem teljesitette, a közös állatállomány részére nincs biztositva a szána-Htakarmány, a kukoricát minden engedély nélkül kiosztják pl. .tiszaburai Lenin, Szelevény Szikra, Jászdózna Dózsa Képe stb. tszcs-k tették. Helytelen megnyilvánulásai van a tsz. tagok között a közös vágyónál szemben és több tszcs, van olyan, hogy nem érzik magukénak a tagok a közös tulajdont. Pl, Kenderesi Vörös Csepel tsz. tagsága ugy vetették fel, hogy a tsz. közös állatállománya nem a tsz, tagoké, hanem az államé, lohol az következik, hogy a tsz.-ek tagsága nem saját eredményének évi jövedelmének érzi a szövetkezeti vagyon gyarapodásáéban elért eredményeket. Ezek a hiányosságok abból következnek, hogy a tsz.-ek nem élnek megfelelő szervezeti életet. V&rmak olyan szövetkezetek , mint a kunmadarasi Dózsa,

# vagy a Kunhegyes Vörös Október üszek, hogy meg sem jelenek a tagok nagyrásze a tsz. közgyűlésen,. Brigádértekezleteken nem tartanak rendszeresen több helyen a szövetkezeti deokrácia betartása nélkül irányítják a tagságot, Nem ismerik a tagak a szövetkezeten belül felmerülő problémákat, ennek következtében rossz a hangúlat,a gyenge termésből adódó bizonyos mértékű nehézségeken nem értik meg, különböző követelések lépnek fel az állammal szemben* Ehhez hozzájárul az ellenség tevékenysége, a tsz-szekben meghúzódó kulákok és egyéb reakciós elemek romboló munkája. Pártszervezeteink tanácsaink és a tsz-szek vezetői le hem folytatnak következetes harcot az ellenség leleplezéséért,, nem magyarázzák meg a fennálló hehézság okait, sőt több esetben o-holyett