MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1951. június 19. - 1951. július 31.
1951-06-26 - 1. Jelentés az aratási munkák helyzetéről, a munkaerő biztosításról, a gépek kihasználtságáról, a munkaversenyről és a tömegszervezetek e téren végzett munkájáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés a békebizottságok munkájáról - 3. Jelentés az Alkotmány ünnepe tiszteletére indított munkaverseny helyzetéről - 4. Jelentés a káderbrigádok munkájáról - 5. Fegyelmi ügyek megtárgyalása, szóbeli előterjesztés alapján - 6. Szóbeli javaslat a júl. 3-i megyei pártbizottsági ülés napirendjére
hozzá és még a mai napig nincs a kijavításhoz hozzáfogva. MNDSZ. káderese. Megyei vezetőségi értekezletet tartottunk, ahol ismertettük az MNDSZ feladatát az aratással, csépléssel kapcsolatosan. Értekezletünkön versenykihívások történtek pl. a tsjítmiklósi járás a kunhegyes! járást hivta ki, áfezőtur, Jkisuj szállást, lurkeve farcagot, hogy az aratási, cséplési munkák gyorsabbá tételére munkacsapatokat és brigádokat szer_ veznek. Az asszonyok ezeket a felhívásokat lelkesen fogadták. Járásunk területén egy héten 2,9 nap vagyunk kint f azonban ebből 1 nap mindig értekezletre esik és igy nem tudjuk a feladatokat és a jelentéseket, amiket leadnak, megfelelően ellenőrizni.Szerintünk egész héten kint kellene Xfffi tartózkodni. Dávid elvtárs: Ismét felhívom az elvtársak figyelmét arra, hogy nekünk az itt felvetett kérdésekhez mindig ugy kell hozzászólni, hogy abból kijöjjön, hogy mi a saját területünkön a konkrét feladatokat hogyan hajtottuk végre, miért vagyunk felelősek, mit fogunk végrehajtani. Mert nem elégséges a dolgokról beszélni, hanem a kérdések végrehajtását meg kell old ani. Néhány szempont a felmerült kérdésekkel kapcsolatban: 1. / A politikai munka : Ennél a kérdésnél meg kell nézni azt, hogy az aratást mennyire tudtuk közüggyé tenni, mennyire tudtuk elmélyíteni az aratásnál a béke kérdését, s ha ezt igy vizsgáljuk, tapasztalhatjuk, hogy ezen a téren komoly hibák vannak, a községek, termelőszövetkezetek nem ugy készülnek, hogy most békearatásról van szó, tehát még jobban kell dolgozni. Nincs kellő lelkesedés a munkában. Nem tudtuk megértetni az időben való aratás, a szemveszteség jelentőségét. Tehát ugy a pártszervezeteinknek, mint a Disz-nek, tömegszervezeteknek a szakmai kérdések tudatoeitása mellett vinni kell a politikai tartalmat is.2. / Ezzel a kérdéssel függ össze q lema-rgri^ ia t a késlekedés 1 " érvényesül a kulák, a feketereakció hangja. Amikor arról van szó, hogy meg lehet kezdeni az aratást, ezt ugy értékelik ki, hogy itt imerika hangja dolgozik. A csoportértekezleteken arról vitáznfc, hogy lehet vagy nem lehet aratni, s közben az aratás már a körmünkre ég. Tehát az ellenségnek már az első szakaszban sikerült a dolgozó parasztokat visszatartani és a régi elmélettel akadályozni a munkáknak időben való elvégzését. Pedig a Szabad Nép is kihozta, hogy a Sz-ü-ban hogyan szervezték meg ezt a munkát. S maga a Pártközpont is felhivta a figyelmünket, hogy a gabona rendkivül gyorsan érik, s ezt nem tudtuk megfelelően kivinni a dolgozók közzé. Már most megmutatkozik az öntefcfcség, amikor pl. Szabó elvtárs a szolnoki járásból 8756-os őszi árpa aratásról beszél, kihozva hogy milyen jól állnak. Nekünk a buza aratása a döntő, 25o ezer kh-ról van szó, s már is lemaradás van. Az őszi árpánál tuléré3 tapasztalható, s nem tudunk választ adni arra, hggy tulajdonképen hány gép arat, hány Disz aratóbrigáí dolgozik. De lemaradás tapasztalható magánálaz MB-nél is, amikor az aratásra mozgósító röplapokat későn adta ki, vagy a népnevelő füzetet 26-án adjuk ki, amelyekben olyan dátumok vannak, amik már idejüket multák. Tehát nincs mozgősitő hatása.
