Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1970-09-01 / 10. szám
nem akarta teljesíteni az élet iránt való emberi kötelezettségét. Ez azonban nem kialakított bűn és igy--sajnos--még nem elég, mert távol tartja a műtől a "katharzis" fogalmát. "Az ember tragédiája" érzelem helyett értelmi kérdéseket tárit a közönség elé, könny helyett kőkemény kérdéseket. Ha, mint ahogy azt bizonyítottuk, nem tragikus hatásokon alapszik "Az ember tragédiája," akkor miben áll drámaiassága? Részint a költői kifejezésben, érzelmekben és a stílusbeli formákban.17 Uj hangot hoz a költészetbe, más színekkel fest, mint a korábban honos irodalom. Alig van a magyar irodalomban még egy olyan mü, melynek gondolatai annyira sokoldalúak és szé'lesfokuak, mint ennek. (1883 óta több, mint ezer előadást ér meg, hírneve és hatása azóta nő.) ^Témája az emberiség legjelentősebb történelmi eseményeit adja elő a színpadon. A történelem fonalát Lucifer fűzi össze. A mü külső drámai kerete bibliai kereteken alapszik. Kezdete valóban hasonlít Goethe "Faust"-jáéhoz. Nyilvánvalók a hasonló elemek--a teremtés, Lucifer megjelenése az ember előtt, Adám szembesítése az elemekkel, a Kepler jelenet. De mégsem a "Faust" másolata, mint azt néhány kritikusa elhitetné velünk. (A hires, kétrészes "Faust" esetében is csak az első, a "Gretchen" rész felel meg a tragédia követelményeinek.) A "Faust" mitikus kerete hasonlít ugyan Madáchiéhoz, de mig Faust bízik magában, a fejlődésben, s emberi ösztöne által emelkedik, Adám nem lel fejlődésre az emberiségben. "Faust" az egyéniség kifejlődésének a költeménye. "Az ember tragédiája" ezzel ellenkezőleg nem az egyénről, hanem az egész emberiségről szól.iö De nem csak a"Faust"-tál kapcsolatban húztak már az irodalmárok párhuzamokat "Az ember tragédiájá"-hoz. A leghíresebb feltevések közt vannak! John Milton "Paradise Lost"-ja, Lord Byron "Cain"-je, és a bibliai Jób (melyen mellesleg Archibald Macleish "J.3." c. modern drámája alapszik, hasonló Ígérettel a jövőre nézve! ember, bizz a szeretetbeni) Érdekes módon e müvek közül azonban egyik sem tragédia. Milton müve költemény, Byroné un. closet drama (dráma, de nem előadásra szánt). Jób persze bibliai elbeszélés. "Az ember tragédiája" az emberiség sorsát vizsgálja és azt mutatja, hogy az ember nem tud a szabadsággal élni. Ki értékes az emberi életben--miért élni? A válasz: magáért a küzdelemért. Vannak a kritikusok között olyanok, akik az emberiség nemes, nagy lélek-tragédiájának tartják ezt a müvet. Igaz, Adámot mindig úgy látjuk, mint vezért, aki mindig a népért küzd--és a nép mindig félreérti és megöli vezéreit. Lucifer pedig nem a gonoszság képviselője, hanem az intellektuális, számitó észt képviseli. Ellenjátékosa, Éva, az anya, a természeti nő, az érzelem megtestesülése.19 A kettő között áll Ádám, s hiába van rá erős hatással Lucifer racionális gondolkozása, mégis az érzelem ösztöne győz felette. Arany János szerint csak azért fogadhatta el Adám az Isten parancsát ("Küzdj és bízva bízzál!"), mert sejtette , hogy Lucifer nem tisztességesen adta elő a világ történelmét. így az Ur Ígérhet Adámnak és megkívánhatja a bizalmat tőle. De véleményem szerint nem ez a dráma főkérdése, mert akár a valóságot mutatta be Lucifer, akár nem, Adámnak nincs más lehetősége: élnie kell! A darab művészeti értéke elvitathatatlan. Magas elképzelése, eszméi bősége, egészen meghatjáka közönséget. "Az ember tragédiájáénak az értéke nem abban áll, hogy épp olyan nagy hatással 18
