Irodalmi Szemle, 2020
2020/5 - DRÁMA - Radics Rudolf: Verhovina és Nyárliget a műfaji határsáv tükrében (tanulmány)
RADICS RUDOLF VERHOVINA ES NYARLIGET A MUFAJI HATARSAV TUKREBEN A kortars magyar irodalomban tobb prozaszerzo kotete kapcsan felmerult mar a kettos miifajisag, illetve a mufaji labilitas kerdese a novellaciklus es a regeny vonatkozasaban (Bodor Adam: Verhovina madarai, Gion Nandor: Ezen az oldalon, Milliner Andras: Korosi Csoma Sandor, Cserna-Szabo Andras: Puszibolt, Csabai Laszlo: Szindbad, a detektiv, Toth Krisztina: Pixel). Hozza kell tenni, hogy nem uj keletii, elozmenyek nelktil vald jelensegrol van szo, hiszen tobb olyan, nagyjabol a 19. szazad masodik feletol az 1930-as evekig terjedo idoszakban megjelent alkotas is emlitheto, mely hasonld poetikat kovetett. A novellaciklus mufajelmeleti szempontu reflexiojara a kilencvenes evek derekan Mikszath Kalman A jo paldcok es A tot atyafiak cirnii koteteinek az ujraertelmezese apropojan keriilt sor. Ezt kovetoen aztan tobb mas, a mufaji koztesseg jegyeivel leirhato alkotas megujult kritikai recepcidja jarult hozza e sajatos „prozapoetikai kepzodmeny” lehetseges megkdzelitesi szempontjainak tisztazasahoz (Cholnoky Viktor TrzWz/d-novellai, Kosztolanyi Dezso Esti Kornelja, Krudy Gyula Szindbad-tortenetei). Az ezt koveto idoszakbol pedig fokent Mandy Ivan prozakdtetei hozhatok szoba kihagyhatatlan peldakent. Korantsem allithato azonban, hogy valamifele konszenzus alakult volna ki az emlitett muveket es a miifajt targyalo szakirodalomban. „Nem konnyu az elbeszelesciklusokat altalanos elmeleti szinten targyalni”2 - kezdi Hajdu Peter Az elbeszelesciklusok elmelete cirnii tanulmanyat. Szerinte a meghatarozas fo nehezseget a miifaj kiilbnbozd irodalmi rendszerekben betoltott szerepenek valtozasa adj a: bizonyos korszakok poetikaiban az elbeszelesciklus hoi onallo logikai semakent, hoi szovegcsoportkent ertelmezodik. Statikus miifaj-meghatarozasok hijan pedig kenytelenek vagyunk a novella es a regeny vonatkozasaban vizsgalni, ami viszont egy kicsit sem konnyu feladat. Mindket miifaj ugyanis koztudottan rendkiviil nehezen definialhato, alakulastortenete szamos almiifajt, tipust es valtozatot foglal magaba. Thomka Beata a novella kapcsan jegyzi meg, hogy „viszonylagos zartsaga es kotottsege mellett rendkiviili atalakulo kepesseget rejt magabanV S ez az „ideiglenes tartossag vetiil ki az adott idoszak novella-poetikdjaba, mely rendszerbe igyekszik foglalni a novellat erinto elvarasok es az irodalmi gyakorlat megfeleleseit vagy eppen eltereseit.”4 1 A tanulmany az MTA BTK Irodalomtudomanyi Intezetenek mesterkurzusan elhangzott eldadas Irasos valtozata. A jelen munkat Magyarorszag Collegium Talentum 2019/2020 programja tamogatta. 2 H ajdu Peter, „Az elbeszelesciklusok elmelete”, Literatura 29, 2. sz. (2003): 163. 3 T homka Beata, A pillanat formdi. A rovidtortenet szerkezete es mufaja (Ujvidek: Forum, 1986), 42. 4 Uo., 35.
