Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Koós István: A lélek születése Jókainál. Azraële története (tanulmány)
dig vegso soron ajellem belso magjara vezethetd vissza, ajellem egyes tulajdonsagai ebbdl a centrumbol szarmaznak, es erre utalnak vissza. A mintakepnek es osszehasonlitasi alapnak tekintett angol es francia realista iroknal egyarant ez a belso lenyegiseg mutatkozik meg a szereplok jellemeben es tetteiben. „Eljarasuk kozos vonasa: a pszichologiai reszletezes; barmennyire kiilonbozzenek egyebkent folfogasban, modorban. Az egyik, midon az indulatot, szenvedelyt, a lelki megszokasokat vagy egyaltalan a jellemet boncolja, reszletrol reszletre halad visszafele, mig vegre azt hiszi, hogy ajellem magjara akadt. Most aztan utjara bocsatja hoset. A masik a jellem gyokerebdl indul ki, es azon van, hogy mindenekelott ennek novekedeset mutassa fol a kapcsolatos s mindig fontosabb, jelentosebb, szembeszokobb reszletek utjan.”6 6 Uo., 615. 7 Szilasi Laszlo, A selyemgubo es a „bonczolo kes”, Bp., Osiris, 2000, 105-110. 8 Szajbely Mihaly, Jokai Mor, Pozsony, Kalligram, 2010, 43-54. 9 Uo., 7-8. 1 0 Uo., 16. A szakirodalom hosszii ideig e vad elleneben igyekezett igazolni Jokait, igy a Peterfy es Gyulai alkotta ertelmezesi keret foglya maradt. A kortars irodalomtudomany ezzel szemben olyan eltero kdzelitesmodokat javasol Jokai regenypoetikajahoz, amely azokat az osszefiiggeseket vizsgalja meg, amelyekben a sajatos jellemalkotas mar nem a realizmus esztetikajanak merceje szerint ertekelodik (le). Szilasi Laszlo arra mutat ra, hogy Jokai szovegei nem regenykent, hanem romanckent irhatoak le, vagyis egy olyan mufajkent, amelyben a mellekalakok hasonloak a valosagos emberekhez, a foszereplok azonban az eposzok hoseire emlekeztetnek.7 Szajbely Mihaly es Hansagi Agnes monografiai Jokai szovegeit a tarcaregeny mufajanak jellegzetessegei alapjan ertelmezik. Ahogy Szilasi Laszlo a regeny helyett a romanc mufajat javasolja Jokai muveinek leirasara, ugy Szajbely Mihaly monografiaja azt hangsulyozza, hogy milyen erosen meghatarozo a nepmesei alap Jokai muveiben.8 Emellett a kotet azt tudatositja, hogy Jokai nem elsosorban iro, hanem „ujsagokba iro iro volt”, aki alapvetoen kiilonbozik a konyvirdtol,9 vagyis e muvek eredendo medialis kozegenek nem a konyvet, hanem a hirlapot kell tekinteni, e meghatarozottsag pedig determinalja a szovegek szerkezetet es tartalmat. A jellemek egysegessegenek kovetelmenye osszefiigg a konyvformaval, amely mediumban a regeny is integralt egeszkent tunik fel, a konyv targyszeru, fizikai zartsaganak erzekelesebol ered az igeny a benne talalhato szoveg strukturalis zartsaga es kereksege irant - az irodalomtudos pedig alapvetoen konyvben gondolkodik.10 Ezzel szemben a hirlapi folytatasos kozlesek eseteben korantsem ilyen alapveto elvaras az
