Irodalmi Szemle, 2018
2018/4 - SZLOVMAGY - Lomboš Kornélia: Livia Bitton-Jackson trilógiája és a transzkulturalizmus (tanulmány) / SZLOVMAGY
nyuztak, hogy lampaernyo legyen beldle. Keveske zsirjabol szappant fdztek. [...] Orjito a flort, az udvarlas, a nevetes veszekedett korhintaja. Orjito.”24 Abbol, ahogy a fohos kimondja kiszabadulasa utani elso benyomasait: „Szabadsag. Vegre. De miert nem erzem? Miert nem erzem?”25 Joi latszik, hogy a teljes felszabadulas lehetetlenne valt szamara. Sajat enjevel egyiitt ugyanis vilagszemlelete is megvaltozott. Az otthon elveszitesenek tenyet es megtalalasanak lehetetlenseget ismeri meg Ellike mind globalis, mind nagyon szemelyes ertelemben is, am ahogy a migrans irodalomban ez altalanos, „az a tapasztalat, hogy az elveszett otthon/mult visszaszerzese nem tud megvalosulni.”26 A tagabb geografiai taj otthonossaga a lany multjanak atertelmezese kovetkezteben elillant: „Ez mind az en belso vilagom resze - a Duna, a ret, a Karpatok emelkeddi meg a varos. Ezek nelkiil nem lehetek teljes. Es megsem az enyem tobbe. Ez a hely mar nem az otthonom.”27 Meg az emlekeiben eld otthon, sajat hazuk sem ugyanaz tobbe, mint regen: „Brutalisan teptek le minket a haz kebelerol egy eve, most ugy mered rank, mint tebolyodott oregasszony, ertetleniil, baratsagtalanul.”28 A nemzeti hovatartozas Ellike szamara nem bir fokozott jelentoseggel. Abban a jelenetben, ahol a lany es edesanyja illegalis emigraciojanak egyik feltetele az, hogy ne legyenek csehszlovak allampolgarok, a lany ekkepp foglalja ossze helyzetiiket: „Magyarnak kell maszkiroznunk magunkat. Magyar identitast kitalalnunk: nevet, szuletesi helyet es szuperbiztos tortenetet arrol, hogy jutottunk at a magyar hataron.”29 A megszolalas targyilagossaga s a szohasznalat is mutatja, hogy Ellike eseteben magyarsagtudatrol nem beszelhetiink. Magyarsaga, a magyar nyelv ismerete csupan eszkdz a fohos szamara, hogy elerje celjait. A diaszpora-, illetve migransirodalom hosei altalaban „kivul vannak a tarsadalmi szocializacio es viszonyrendszer keretein.”30 Ellike is hasonlo helyzetben van, ezert jelent torteneteben olyan intenziv fordulopontot, amikor viszonylagos biztonsagra, mar-mar otthonra lei a zsido kozossegekben. Jovobeli terveit is zsido identitasa fenyeben valasztja meg maganak: „Erec Izrael mi vagyunk. Oda tartozunk. [...] A zsido orszag az egyedul lehetseges otthona egy zsidonak.”31 ADAPTACIO ES KULTURSOKK A trilogia harmadik kotetenek transzkulturalis vonatkozasu dominans eleme az adaptacio es otthonkereses toposza. A fohos es csaladja az eredeti, Erec Izraelt megcelzo tervei ellenere Amerikaba emigral, hogy uj eletet kezdjen. Ebben a szituacioban fokozottan jelenik meg a tulidealizalt Amerika-kep es a kulturalis kiildnbsegektdl csak meg fajdalmasabb realitas ellentete, mely 2 4 Bitton-Jackson, Livia, A remeny hidjai - Elet es szerelem Auschwitz utdn, At Home Galery, Somorja, 2014, 58-59. 2 5 Bitton-Jackson, Livia, Ezer evet eltem, 203. 26 Meszaros Zsolt, Hatdrkozvetitok. A transznacionalis memoarirodalom elmeleti megkozelitesei, Helikon, 2015, 2, 245. 2 1 Bitton-Jackson, Livia, Ezer evet eltem, 210. 2 8 Bitton-Jackson, Livia, A remeny hidjai - Elet es szerelem Auschwitz utdn, 12. 2 9 Uo., 176. 3 0 Gyorke Agnes, A transznacionalis feminizmus elmeletei: Empatia, affektus es transzlokalis ter, Helikon, 2015,2,231. 3 1 Bitton-Jackson, Livia, A remeny hidjai - Elet es szerelem Auschwitz utdn, 45.
