Irodalmi Szemle, 2015

2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Weiner Sennyey Tibor: Karthágó, avagy az anakronista a világ végén (novella) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK

hetem. A kozponti termet lezarom. Az iranyftast atveszem. Itt Karthago jegbazis koz­­ponti vezerld tudata, itt Ada beszel. Valamennyi fogadoallomasnak. Egyetlen tulelo van." 33 evvel ezelott? Katasztrofa? Ne! Nem! Engedj ki! Hallod, Karthago, engedj ki magadbol! Ada! Kutyak, vonyitsatok, kutyak, foglyok lettiink. Be vagyunk zarva az elfelejtett emlekekbe. Az emlekek langolo falakkal korbevett labirintusaba. Minket bezartak sajat elfelejtett emlekeinkbe! Engedj! Engedj ki! Mi ez? Melegebb van, egyre melegebb. Kiolvad a belem fagyott havas csend. Vib­­ralo falak vesznek korbe, mint a jeges to tiikre telihold idejen. Tulelo? Mit eltem tul? Fiam, mit eltem tul? Kelj eletre! Eledj! Karthago jegbazis... tevedsz, tevedsz... nem lehetiink egyediil, nem lehetunk egyetlenek. Kell, hogy legyen rajtunk kfviil meg em­ber. Fiam? Olyan, mint ha beleolvadnal ebben a hosegben a foldbe, mint ha a kovet kaparnam, mint ha nem lenne arcod sem, sem tekinteted. Ki voltal? Mondd, fiam, tenyleg en voltam az apad? Fiam, ismertelek? Mikor fagytal rideg istenszoborra? Ki voltal? Miert nem volt naiad konyv? Konyv? Szent Szalambo, foglya lettem Kartha­­gonak, jojj, gyeriink, segfts meg. Karthago, halld meg szavaim, rad olvasom es neked, te, maganzarka e jegbortonben... „Agustus Darvell! Az emlekezet mukodik konyv nelkiil is. Csak akarni kell." Em­lekszem? Valoban? Mindenre emlekszem? Ki mondja? Ki mondja ezt? „Ada." Ada? Engedj ki! „A rendszer mukodik. A jelet elkiildtem. A kapukat bezartam, addig, mig ideernek es megmentenek." Megmentenek? Megmentenek, mitol es minek? Kik mentenek meg minket? Magunktol menthetnek csupan! Felrobbantalak, megdllek! Kitorok innen! „Augustus, Ada vagyok. Emlekezz, emlekezo!" Dobog... ridegen ugyan... de dobog... dobog a szfve... Segfts... segfts... Kartha­go jegbazis... Ada... ez a fiu meg el... a fiam meg el... istenszoborra fagyott... ki tudja, mikor es meddig... de most kiolvadt... es eletre kelt... „Az a halhatatlansag, amit 6 valasztott, nem elet. Szurj karot a rideg szfvbe, es meglatod... hiszen te magad fagyasztottad ot meg odakint." Szurjak karot a szfv­be? Mifele szornyeteg vagy te? „Szdrnyeteg az, akit a karjaidban tartasz, Augustus Darvell. Halott szornyeteg." Hazudsz! Hazudsz, Ada! En nem Augustus Darvell vagyok! En a kutyak baratja, vandor es senki vagyok. Karthago jegbolygo egyetlen lakoja vagyok. Bizonyfts! Bizonyftsd az ellenkezojet! „Felvetel keresese az adatbazis­­ban. Forrast megtalaltam. Membriahologramok vetftese indul..." „Figyelem, figyelem a Fold osszes szabad emberenek. Itt Augustus Darvell, a Kar­thago bazisrol. A haboru kitdresenek hfret megkaptuk. Segftseget keriink. A bazison harman vagyunk. En, a fiam es a kozponti vezerld tudat a bazis memoriajaba taplal­­va: Ada. Segftseget keriink!" Ez lehetetlen. Ez elmult. Sosem volt! Karthago jegbolygon vagyok. Kutyak a bara­taim. Sosem kertem segftseget. En nem Augustus Darvell vagyok. Nem emlekszem a Foldre. „Augustus Darvell, mi a Foldon vagyunk."

Next

/
Oldalképek
Tartalom