Irodalmi Szemle, 2011

2011/5 - ARC - N. Tóth Anikó: Minden kijárat bejárat valahova I. (beszélgetés Hunčík Péterrel)

N. TÓTH ANIKÓ Minden kijárat bejárat valahova I. Csapongó beszélgetés Hunčík Péterrel Pszichiáter, etnopszichológus, író. A pozsonyi Comenius Egyetemen orvosi diplo­mát szerzett. Előbb belgyógyászként tevékenykedett, 1988 óta pszichiáterként dol­gozik. Az 1989-es rendszerváltó értelmiség legfontosabb (cseh)szlovákiai magyar személyiségeinek egyike; az ugyanezen év december 15-én induló Nap című függet­len lap első főszerkesztője. 1990 és 1992 között Václav Havel csehszlovák köztár­sasági elnök együk tanácsadója volt. 1993 és 2003 között a pozsonyi Márai Sándor Alapítvány igazgatótanácsának elnöke. A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet egyik alapítója és munkatársa, s a cseh Nova Televíziónak is az alapítói közé tar­tozik. Szülővárosában, Ipolyságon 2001-ben létrehozta a Sigillum oppidi Saag jóté­konysági alapot. Tanított az ottawai Carleton Egyetemen. Konfliktuskezelő trénin­geket tart a világ számos országában. Dunaszerdahelyen él. Versei antológiákban olvashatók. 2008-ban a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg Határeset című regénye, melyet rögtön négy irodalmi díjjal jutalmaztak (Bródy-díj, 2009; Posoni- um Irodalmi és Művészeti Díj Kiilöndíja, 2009; Madách-nívódíj, 2009; Tálamon Al- fonz-dij, 2010), s amely már a negyedik kiadásnál tart.- Az életút és annak állomásai az évfordulókhoz, ünnepségekhez kapcsolódó mélta­tásokban, laudációkban vissza-visszatérő közhelyek. Az utazás, az útonlét fontos irodalmi toposz is. A jelenkori ember pedig a szó szoros értelmében is folyton úton van. Játsszuk azt, Péter, hogy egy időutazás közben beszélgetünk. A start időpont­ja 1951. május 25., helyszíne Ipolyság. Ezek születésed adatai. Hogyan determinál­ta ez a tér-idő az életed?- A Határesetbe kerülő önéletrajzi elemek nagyjából erről szólnak Érdekes módon nem a legközvetlenebb rokonoktól, anyámtól, apámtól jöttek a legkorábbi impul­zusok, hanem anyám testvérétől, Révész Feri bácsitól, aki könyvmániákus volt. El­sősorban a magyar irodalmat szerettette meg velünk. Fontosnak tartotta a sportot is, de nekünk verseket kellett tudnunk, még versenyeztünk is, ki mennyi verset ismer fejből. Anyám is beszállt aztán ebbe. Apám pedig a nyelveket szorgalmazta, első­sorban a németet. Apám rendkívül racionálisan gondolkodó ügyvéd volt. Anyám sokáig azt akarta, hogy én is az legyek, mert éppen a gondolkodás, a ráció, a tiszta fej tetszett meg neki apámban. Meghatározó mentorom volt Imre bácsi, apám egyik nagy műveltségű, több nyelvet beszélő, igen olvasott nagybátyja, akinek harmincas * Köszöntjük a hatvanéves írót, etnopszichológust. - A szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom