Irodalmi Szemle, 2011

2011/4 - SZEMLE - Szalay Zoltán: Szüret - szemezgetés az elmúlt hetek irodalmi híreiből (április) (lap-, könyv- és eseményszemle)

88 SZEMLE Carverre tapadt címkéjét körömmel aprólékosan végleg lekaparja az íróról”. A Magvető a „lelki nyomor és nyelvi gyönyörűség” szlogennel hirdeti a köte­tet. A másik jelentős amerikai újdonság Cormac McCarthy Vad lovak című regé­nyének megjelenése. Az út című poszta­pokaliptikus vízió után most újra egy westemszerü opust olvashatunk a saját­ságos stílusú, központozást mellőző, ko­mor, profetikus hangvételű, monoton mondatait fáradhatatlanul halmozó amerikai írótól, mint a Véres délkörök című regény esetében. Hogy sok újdon­ságra nem számíthatunk a Véres délkö­rök után, már a reklámszlogen jelzi: „A Határvidék-trilógia véres nyitánya.” Bodor 75 A kortárs magyar irodalom egyik ikoni- kus alakja február 22-én ünnepelte het- venötödik születésnapját, aminek kap­csán számos rendezvényen foglalkoztak a szerző életművével. Bodor Adám al­kotókedve szemlátomást töretlen. Bár legutóbbi kötete, Az utolsó szénégetők című tárcaválogatás (lásd Zátonyok ár­nyai című írásunkat az Irodalmi Szemle 2011. 1. számában) régebbi, a hetvenes­nyolcvanas évek fordulóján írt szöve­geit tartalmazza, várhatóan számítha­tunk még vadonatúj Bodor Adám-műre is: számos részlet jelent már meg külön­féle lapokban egy Verhovina madarai munkacímű készülő regényből, amelyet mint a „Verhovina madarai című cik­lust” emlegetnek a folyóiratok hasáb­jain. Bodor Ádám-rajongóknak különö­sen ajánljuk többek között az utóbbi években az ÉS-ben megjelent Balwin­der utolsó kívánsága, illetve a Svantz állatorvos című írásokat, amelyeknek a legemlékezetesebb Bodor Ádám-szöve- gek között a helyük, s egyúttal sok ha­sonló jó szöveget kívánunk még ma­gunknak és a közép-európai mitológiák egyik legkiválóbb ismerőjének és ábrá­zolójának számító szerzőnek. MaNcs-lista A Magyar Narancs február 24-i számá­ban megjelent a Minimum tizenegyes névre hallgató irodalmi sikerlista legú­jabb része. A MaNcs listája az utóbbi évek egyik legfigyelemreméltóbb iro­dalmi szemlézése, amelyet huszonhat kritikus pontozása alapján állítanak ösz- sze, külön a magyar irodalom és külön a fordításirodalom újdonságaiból. A legú­jabb lista élén Térey János áll, akinek 2010 végén megjelent Protokoll című verses regénye osztatlan kritikai sikert aratott (lásd lapunk 2011. 3. számában Koncz Tamás róla szóló írását). A Pro­tokoll könnyed, mégis nagyszabású kö­tet, igazi átfogó vállalkozás, amelyben elfér egymás mellett - nem, Grecsó még nincs a listán - az Anyegin-tematika és a szlovák-magyar nemzeti ellentét ábrá­zolása. A lista második helyét a hetven­öt éves Bodor Ádám foglalja el, Az utol­só szénégetőkké, őt pedig egy fiatal költő, Nemez Z. Márió követi, Bauxit című verseskötetével. Két kaliigramos kiadványt is beszavazott a zsűri, mégpe­dig Borbély Szilárd verseskötetét (A Testhez, 4.), illetve Lovas Ildikó regé­nyét (A kis kavics, 5.). Ott vannak még többek között Krasznahorkai László,

Next

/
Oldalképek
Tartalom