Irodalmi Szemle, 2010
2010/12 - Csáky Károly: Czobor László (1850-1942)
66 Csáky Károly (azaz Kassáig - Cs. K. megj.) elkísérte, Zichy Jenőn, Leszkay Gyulán és Csemoch Jánoson kívül tagja volt Czobor László is. Gyakran kardoskodott Czobor a Hont megyei vasutak fejlesztése, tökéletesítése mellett is a parlamentben. Az 1907. nov. 9-iki ülésen így interpellált: „ T. ház! Interpellácziómmal magam részéről egyéb czélt elérni nem kívántam, mint azt, hogy a t. kereskedelemügyi kormány figyelmét felhívjam azokra az anomáliákra és tűrhetetlen állapotokra, a melyek Hont vármegyében a vasúti közlekedés tekintetében fennállnak. A vármegye közönsége többször folyamodott ezek szanálása végett, mindannyiszor sikertelenül, és ez késztetett arra, hogy a t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz annak idején interpellációt intézzek. ” Czobomak nagy harcot kellett vívnia azért, hogy a Párkány-Ipolyság-Balassagyarmat közti vasút menetrendje némileg javuljon, a közlekedés korszerűsödjön. Itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy a vasúti állapotok a térségben azóta csak rosszabbodtak, mind a menetrend, mind a pálya tekintetében. Köztudott, hogy a XX. század elején a híres Selmecbányái Erdészeti és Bányászati Akadémia léte forgott kockán. Czobor egyenesen a miniszterelnöknél interpellált, többek közt azért, hogy az intézményt megmentse, illetve azt műegyetemmé alakíttassa át. A képviselő a fennálló problémák okait abban látta, hogy a bányászati fakultást a pénzügyminisztérium, az erdészetit pedig a földművelésügyi minisztérium fennhatásága alá rendelték. Probléma volt az is, hogy az akadémia tanárait alacsonyabb fizetési osztályba sorolták, mint az egyetemi oktatókat. Továbbá nehezményezte Czobor azt is, hogy a város fejlődése nem haladt a korral. Az akadémia maradása mellett Czobor egyebek közt egy 1900-ban keletkezett memorandummal érvelt: „Selmeczbánya városa, amelyben az akadémia van, régi idők óta egy kisebb tudományos központot képvisel a felsővidéken, s értelmi s műveltségi színvonala ennek következtében jóval magasabb, mint sok más nagyobb vidéki városé, amelyek közül tudomásunk szerint egy sem bir azokkal a föltételekkel, amelyek őt Selmeczbányával szemben egy ily műszaki főiskola befogadására inkább kvalifikálnák.” (Országgyűlési Napló, 1918:414) Czobomak kedves városa volt Selmecbánya, melyről máshol és többször is megemlékezett, publikált. Mendehhez még mi is visszatérünk. A Honti históriák szerzője 1927-ben jelent meg Budapesten Czobor László Honti históiák című kötete. Munkáját az írásunk elején idézett sorokkal indítja, majd a könyv rövid történeteit „böngék”-nek nevezve kívánja azokat ,,kévébe kötve presentálni”, s szeretett szülővármegyéje közönségének átadni. Müvecskéje egyféle színes, olvasmányos tablója a régiónak. Valamennyi rövidebb-hosszabb írása mögött sok-sok apró epizód, megélt esemény áll. Vannak köztük érdekes portrék és jellemrajzok, találó tájábrázolások, szólásmagyarázatok, néprajzi vonatkozások, helytörténeti
