Irodalmi Szemle, 2009

2009/6 - Judita Kaššovicová: A csend világa - Csölösztő (vers) (Fordította Tóth Elemér)

12

Judita Kaššovicová

narancsszínű szobába.

Még Muvriniék is üdvözlő dalt játszanak.

A néma virágok elindultak. Esőcsepp csillog ablakok üvegén.

XXX

Reggel fecskék cikáztak a csölösztői tornácok fölött. Fekete szárnyak kontúrjai között fehér hasikák suhannak a kék égbolton.

Rám tört a vágy,

hogy lelkemet a lelkeddel

ötvözzem.

x x x (...)

E pillanatban felszínével közeledik hozzám a kövek csillogása, villogása.

A folyó

a hajamba merül.

Állok a parton.

XXX

A csönd világa,

Somorja.

A csönd világa,

Csölösztő.

Tahír barátom,

Zulejka húgom.

Fekete kormorán szárnyait szárítja.

Minden halász fényes, fekete tollakat bírna.