Irodalmi Szemle, 2007
2007/7 - POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ 2007 - Szarka László: „...mi marad fenn a történeti idő rostáján” (Popély Árpád: A /cseh/szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 c. kötetéről)
Posonium Irodalmi és Művészeti Díj 2007 Popély Árpád, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa által a Nostra tempóra sorozatban megjelentetett kézikönyve, A (csehszlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992. ebben az értelemben a hivatásos szlovákiai magyar történetírás létezésének, működésének egyik alapfeltételét teremtette meg. A könyv ötezernél több kronológiai adata olyan bázis, amely a 20. század második felének zaklatott és elfojtott, zsákutcás és reményteljes kisebbségi magyar történelmét immár szakszerűen, módszeresen, átfogóan értelmezhetővé teszi, a szlovákiai magyar társadalom, művelődés, gazdaság országos, regionális és lokális szerkezeteiben egyaránt. A modern európai történetírást megújító Fernand Braudel a 16-17. századi Mediterráneumról írt monográfiájában kifejtette történeti időelméletében megkülönbözteti a történelem alapvető jelenségeit részben a hosszú időtartamban leírható és mérhető long dureé folyamatokban, részben a történelmi ciklusokban, részben pedig a rövid időtartamú konkrét eseményekhez köti. Popély Árpád kronológiájának olvasásakor - merthogy a kötet megannyi új, pontos, ellenőrzött adatával valódi, vérbő olvasmány, egyszerre történeti lecke és leleményes interpretáció - felfigyelhetünk a 45 éves periódus történeti szempontból hosszú és rövid időtartamhoz köthető jelenségeire. A kelet-közép-európai nemzeti kisebbségek létezése kétségkívül alapvetően Európa kelet-nyugati, centrumperiféria megosztottságaival, a dezintegrációs és integrációs folyamatok ambivalens viszonyával, illetve a modern nemzetállamok létrejöttével, működésével, az állami keretek közt folyamatosan megújuló, hol szélsőségessé váló, hol meg éppen megszelídülő nacionalizmusokkal függ össze. Az ötezernél több adat közt bizonyára igen nagy arányt képviselnek a többségi és államnacionalizmusok fejlődésének hosszú idős jelenségkörébe tartozó események - a hontalanság, a normalizáció, a nemzetállam-alapítás megannyi drámai, megalázó, negatív eseménye. A kényszertelepítések, kényszerasszimiláció, a politikai, nemzetiségi, nyelvi diszkrimináció mindennapos jelenségei mellett azonban itt sorakoznak a kötetben a kisebbségi közösségépítés, a párhuzamos nemzetépítés eseményei, az intézményalapítások, a pártállami évtizedekben közösségi muszájherkuleszként működő kisebbségi irodalom teljesítményei. A nyugat-kelet-európai gazdasági lejtőn a 21. század elején megkapaszkodni akaró nemzetek, a centrum és periféria közt a jobbik parton kikötni kívánó ke- let-közép-európai kompországok közt a 20. századi kisebbségek mintha átalakulni vagy talán veszni látszanának. Merthogy a történelem ciklikussága régiónkban a birodalmi integráció és kisállami dezintegráció görbéi mentén is leírható. A birodalmi szerkezetek közt értelmét veszíti a kisebbségi kategória: legfeljebb elnyomott, kisemmizett, a domináns nemzetekhez képest másodrendű státusa marad meg a kisebbeknek, gyengébbeknek. Popély Árpád könyve a 20. század dezintegrációs szakaszát, a pártállami zsákutcákban is túlélni és élni próbáló kisebbségi magyar közösség ön- szerveződését rögzíti pontos, megbízható és rendezett adatok tömegével.
