Irodalmi Szemle, 2007
2007/6 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZABÓ GYULA - Kubička Kucsera Klára: Szabó Gyula életműve a művészettörténet és a művészeti kritika tükrében
Szabó Gyula életműve a művészettörténet és a művészeti kritika tükrében vészettörténész munkája itt nélkülözhetetlen.) 1982-ben született meg az első kiállítás, 1997-ben az utolsó, a hetedik. (Az egyes katalógusok bevezető szövegei a most megjelenő Emlékek Szabó Gyuláról című könyvben - Lilium Aurum kiadása! - olvashatók. A 7. katalógus előszavában megjegyeztem, mennyire örülök, hogy az utolsó évek művei olyan időszakban kerülnek bemutatásra, amikor már szabadon lehet őket prezentálni. Ugyanis az 1986-os Tanúságok című kiállítás esetében (a Pozsonyi Városi Galériában) még be kellett tartani a galéria vezetőségének belső cenzúrájának utasításait. Tomáš Strauss tanulmányában sem voltak „elhallgatott” szegmensek, csak egyszerűen sem a kiállítás nem valósulhatott meg, sem a könyv nem jelenhetett meg. Tehát azt a kérdést, hogy melyik művészettörténész mit választott ki munkájához a lezárt életműből, nem lehet általánosítani' és nem lehet mindent egy zsákba dobni. Az idén, 2007-ben kerül sora második világháború alatt festett képeinek bemutatására az ipolysági Zsinagógában. (2007. június 7-augusztus 8.) Szabó Gyula 1930-1945 között festett képeit a kiállítási sorozat első részében mutattuk be 1982-ben - a háborús korszak keresztény szimbolikából és szemléletből táplálkozó képeit - lehetetlen volt akkor kiállítani (a katalógus jegyzékében viszont szerepelnek). Tehát szó sincs „tudatos elhallgatás”-ról. A Szabó Gyula munkásságával foglakozó nagymonográfia elkészítése évekig tartott. Létrejötte nem volt egyszerű, feldolgozásának és értékelésének fő nehézsége abban rejlett és rejlik, hogy a Szabó-életmű óriási terjedelmű és nagyon nehezen rendszerezhető, sokfajta arculatú, valamint többfajta hozzáállásra, magyarázatra ad lehetőséget. (Szabó Kinga katalogizálásának köszönhetően tudjuk, hogy több mint hatezer műtárgyról van szó.) Több kutatót elriasztott ez a tény - éveket kellett volna ugyanis rászánniuk ennek megismerésére. Egyedül nem tudtam vállalni az egész munkát, viszont részt vettem benne. A meghívott és a munkát vállaló szerzők (Bozó Andrea, Fülek; Böröczffy Virág, Budapest; Haltenberger Sz. Kinga, Losonc; Kubická Klára, Besztercebánya; Lóska Lajos, Budapest; Szakol- czay Lajos, Budapest) a könyv előre meghatározott egységes koncepciója alapján dolgoztak (ez csupán a struktúrára vonatkozott, nem a tartalomra). A koncepció megadta azt a lehetőséget, hogy több művészettörténész különböző művészettörténeti szemlélet szerint adjon tanúságot a műről vagy annak bizonyos fejezetéről, problematikájáról. A tanulmányok szerzőinek témaválasztása arra is fényt derített, hogy Szabó Gyula munkásságának mely korszakai, fejezetei érdeklik leginkább a kortárs szakembereket. A napokban megjelenő nagymonográfia (Szabó Gyula 1907-1972. Nap Kiadó, 2007) Szabó Gyula életművének és kutatásának jelenlegi legteljesebb tükre.
