Irodalmi Szemle, 2005
2005/1 - SZALATNAI REZSŐ 100. SZÜLETÉSNAPJÁRA - Szarnák István: Emlékek a százéves Szalatnai Rezsőről
Szalatnai Rezső 100. születésnapjára a tárgyai. Mégis újkori magyar irodalomból kaptuk a legtöbbet. Kezünkbe adta Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, Babits Mihály Zsoltár gyermekhangra, Karinthy Frigyes így írtok ti stb. című művét Szalatnai Rezső a Zólyom megyei Szalatnán született 1904. október 23-án. Prágában a Károly Egyetemen tanult. A losonci cserkészlapba, A Mi Lapunkba írt. Előtte a szakolcai gimnáziumba járt, Juhász Gyulának volt a tanítványa. Tanári éveiben a Mélyút alján lakott, naponta találkoztam vele, amikor még a képzőben tanított. Óráján a padok között járt és beszélgetett velünk. Gyakorlatilag nem osztályzott, mindenkiről az eszmecserékből tudta, hogy mit tud. Amikor esztétikát tanultunk, elvitt Szőnyi Bandi bácsi kiállítótermébe, és ott megismerkedtünk a körmöcbányai Angyal Géza, a somorjai Prohászka István és a losonci Szabó Gyula képzőművészekkel, meg Rigele Alajos szobraival. Nagyszerű előadó volt, nyomdakészen fogalmazott. Ő még tanult ógörögöt, mi már nem. „GNÓTHI SZEAUTON” - ismerd meg önmagadat, tanította. Szavait nagy mozdulatokkal kísérte. A Duna-uszodában a vízre feküdt és nagy testfelületét napoztatta - mozdulatlanul. Fiatalabb tanár és írótársa Peéry Rezső (több évtizedes levelezésük könyvben is megjelent) utánozta, ahogy kezét-karját válltól kigöngyölte és kinyújtotta óriási karját. Nagy mozdulatainak szemével, ezekkel a kék lámpásokkal, külön hangsúlyt adott. A szlovák államban évekig nem taníthatott. Újságíróként működött, akárcsak barátja, Peéry Rezső. Felesége Nórus asszony lőcsei volt, így kettős szepessé- gi rajongása volt: Lőcse és Stósz, ahonnét Fábry Zoltán hetenkint küldte egész Európával foglalkozó cikkeit. 1947-ben Somorján találkoztam vele: Tallós Prohászka István áttelepült Mosonmagyaróvárra, tőle is elbúcsúztam, mert rövidesen O is elment. Budapesten a Széchényi Könyvtárnak lett a könyvtárosa. Az Attila úton lakott Nórus asszonnyal, könyveit elhozhatta ugyan, de a szívével visszavágyott. Művei jellegzetesen hazai témájúak: Ilyen Juhász Gyula 600 napja Szakolcán, Arcképek hát- térben-hegyekkel, Petőfi Pozsonyban, és a fiataloknak írt: Kempelen, a varázsló. Attól kezdve, hogy Nórus őt magára hagyta, panaszkodott a szívére. Egykori diákjai: Gazdag Imre és Metzl János törődtek vele. De a szíve állandóan romlott. Mikor utoljára látogattam őt, megkérdezte: Hol jártál? Varga Domokosnál: Erre kék lámpásai felragyogtak: AZ EGY TISZTA EMBER! Néhány hónappal később elbúcsúztunk a hamvasztás után. Nemrég jelent meg Peéry Rezsővel való levelezésük a vasfüggönyön át, Stuttgart és Budapest között, a leányuk, Bonczi támogatásával. 2004. december Szarnák István
