Irodalmi Szemle, 2005

2005/3 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Somogyi Mátyás: Istenítélet a karcsai határban

MÚLT ÉS EMLÉKEZET Itt említeném meg, hogy 2005-ben lesz 790 éve annak, hogy az 1205-1235 közt uralkodó II. Endre királyunk korában, egy 1215-ben kibocsátott oklevélben, először fordul elő a csallóközi Karcsákra vonatkozó helynév. A mindössze tizen­három sornyi, pergamenre írt latin nyelvű okiratban a király, János esztergomi ér­sek kérelmére, a pozsonyi vámépek közül több személyt felment a várszolgálat a- lól és C o r c h a (azaz Karcsa) nevű falujukkal együtt az érseki jobbágyok sorába helyezi őket. Ez az okirat azért is fontos a karcsaiak számára, mert tanúsítja: 215 évvel a magyar államalapítás után a pozsonyi várbirtok területén volt már Karcsa nevű te­lepülés - illetve több ilyen nevű szálláshely -, ami akkor már közismert volt, hi­szen az okirat a települést létező valóságként említi. A mintegy száz csallóközi ősi magyar település sorában - az első írásos említés időpontját tekintve - az igen elő­kelő 8. helyen szerepel a Karcsa helynév. A karcsaiak számára becses történelmi dokumentum eredetijét az Esztergomi Prímási Levéltárban őrzik. Az okirat máso­latát a 2000-ben tartott millenniumi megemlékezések idején Mahulányi József plé­bános elhelyezte az egyházkarcsai templomban. Somogyi Mátyás

Next

/
Oldalképek
Tartalom