Irodalmi Szemle, 2004
2004/8 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom... (2) (tanulmány)
MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM részt az iskolafenntartó felekezetek, másrészt a magyar ellenzéki politika részéről, pedig ez az egész kezdeményezés nem volt más, mint egy újabb, ismételten sikertelennek bizonyuló szociális jellegű mozgalom.13 A nem állami magyar tanítóság szociális helyzete tehát ezután sem javult. Sok tanítócsalád egzisztenciáját pedig a rendezetlen állampolgárságból fakadó hátrányok is tovább bonyolították. A Magyar Tanító az 1925/26-os tanév kezdetén is keserűen volt kénytelen leszögezni egyik elemző cikkében, hogy lám a magyar pedagógusnak alig akad pártfogója, jóakarója. „(...) rengeteg kartársunk nyomorog, koplal, gyermekét nem képes iskoláztatni. Nyugdíjas kartársaink pedig lerongyolódtak” - panaszolta fel a szomorú valóságot az idézett cikk anonim szerzője. S mindehhez még hozzájárul az is - folytatódott a panaszáradat -, hogy nagyon sok magyar pedagógus feje fölött „Damokles kard módjára lóg az illetőség égető kérdése”.14 A Tanítóegyesületnek azonban a magyar pedagógustársadalom minden szociális elesettsége és létbizonytalansága mellett is gondja volt arra, hogy az 1925. év folyamán a magyar iskolákban megünnepelhessék Jókai Mór születésének centenáriumát. A két évvel azelőtti Petőfi-centenáriumhoz hasonlóan 1925 januárjában is a pozsonyi Iskolaügyi Referátushoz nyújtotta be eziránti kérelmét, természetesen most is csatolva az emlékünnep tervezett programját. Az Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztérium pozsonyi Referátusa 1925. január 24-i leiratában hozzájárult, hogy a magyar tannyelvű elemi népiskolákban, valamint a polgári iskolákban megemlékezhessenek Jókai Mór születésének századik évfordulójáról. A rendezvény megtartását az Iskolaügyi Referátus azonban a következő feltételekhez kötötte: 1. Ha az ünnepély tanítási napon lesz, a megemlékezés az utolsó két tanítási órán tartassák. 2. Minden iskolaigazgatóság köteles az ünnepély rendezését a tanfelügyelőségnek idejekorán bejelenteni és pedig legkevesebb 8 nappal előre. 3. Az ünnepély bejelentésével egyidejűleg beterjeszti az előadások, költemények és énekek szövegét is. A tanfelügyelőség a szövegeket áttekintés után visszaküldi saját megjegyzéseivel, amelyeket végre kell hajtani. 4. A rendező - első sorban az iskola igazgatója - személyesen felelős, hogy szigorúan az engedélyezett program tartassák be. 5. Az iskola igazgatója a tanfelügyelőségnek az ünnepély megtartása után legkésőbb 8 nap múlva részletes jelentést tesz.15 A Magyar Tanító természetesen ebben az esetben is leközölte a Tanítóegyesület elnöksége által összeállított, majd a pozsonyi Iskolaügyi Referátus által jóváhagyott szemelvényeket Jókai műveiből, a hozzá vagy róla írt versekből stb. A jóváhagyott programban az is szerepelt, hogy a megemlékezésen rövid megnyitó, valamint záróbeszéd is elmondható. Megjegyzendő, hogy ebben az esetben az ilyen beszédek szövegének összeállítását az Iskolaügyi Referátus rábízta a tanítókra, il
