Irodalmi Szemle, 2004
2004/7 - TALLÓZÓ - Koncsol László: Jelentés a Csallóközi Kiskönyvtárról
TALLÓZÓ KONCSOL LÁSZLÓ Jelentés a Csallóközi Kiskönyvtárról 1985 szeptemberétől pályát kellett változtatnom, lehetetlenné vált, hogy szépirodalmunk körül forgolódjam, s a csallóközi Diósforgepatony kriptohistori- kusa lettem. Egy település történetét sem vizsgálhatjuk elszigetelten. Ez a község is öt történelmi falu fokozatos összeolvadásával nyerte el mai kiterjedését, s ez mind Patony volt, de határában a 13. század folyamán született meg Kispatony is, a mai (Duna)Kisfalud, az a község, amelyet a korona 1440. évi ellopásáért Kottanner Ilona nyert ajándékba úrnőjétől, V. László anyjától, Erzsébet királynétól, és szomszédos vele Sólymoskarcsa, amely a 14. századig a Sólymospatony nevet viselte. A Patonyok templomos faluja volt Szentmihályfa, eredetileg nagy valószínűséggel maga is Patony, sőt az összes Patonyok magja, méhe, ősanyja, amelyből szerese- déssel a tizenegy történelmi Patony létrejött. (Közelükben ugyanígy a tizenkét Karcsa, a két Lég, a két Szász, a két Gelle, a két Abony, a két Bár, s még sorolhatnánk csallóközi ikerfalvainkat.) Szentmihályfától északnyugatra további négy Patony utótagú, már részben szintén összeolvadt kis település sorakozik egy hajdani, kiterjedt árterület szélén. A patonyi katolikusok Szentmihályfához és Nagyléghez, a reformátusok Hodoshoz, az evangélikusok és zsidók Dunaszerdahelyhez kötődtek. Kisfalud és Előpatony nemesi település volt, a Patonyok jórészt a pozsonyi vár, majd a Pálffy grófok jobbágyfalvai lettek, Szentmihályfát az Illésházyak, aztán a Batthyányak, végül a Pongráczok uralták. Miután mindezek a településközi kapcsolatok számos további kötődéssel együtt kirajzolódtak előttem, világossá vált, s aki gyors eredményt várt, annak meg is magyaráztam, hogy egy komoly, optimális falutörténetet egyfelől a források, másfelől a kapcsolati háló fölfejtésével szabad csak megírni. Az impérium-, rendszerváltozások, a világháborúk, a velük és a lakosságcserével járó migráció, a müveit középbirtokos, értelmiségi és polgárcsaládok elűzése, a magyar köz- és magánkönyvtárak-levéltárak pusztulása és a régió múltja iránt érdeklődő kellő számú szakember hiánya okozta, egyéb körülményekkel együtt, hogy a Csallóköz és a Mátyusföld története homályban maradt. Nemritkán évekig kellett nyomoznom, mire egy-egy fontos, a régiót érintő könyv legalább egy fénymásolás óráira a kezemhez jutott. Ezekről a Sherlock Holmes-i nyomozásokról izgalmas történeteket írhatnék, de megérte, mert egy alapos kutatáshoz s a további,
