Irodalmi Szemle, 2004

2004/5 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: III. A magyar tanügy kálváriájának kezdetei Szlovákiában az impériumváltás után (1918-1920) (tanulmány)

MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM

nek tartott tanító ellen. Példaként hadd álljon itt a somorjai evangélikus egyház e- lemi népiskoÍjának, valamint a községi polgári iskolának az esete.

A somorjai evangélikus elemi népiskolában a pozsonyi Iskolaügyi Referátus megbízásából 1920. január 27-én beható ellenőrzést tartott Sámuel Strecha tanfelügyelő. Megállapította, hogy az iskola tanítója, Kunst Károly úgymond nem lojális a Csehszlovák Köztársasághoz, és ezért haladéktalanul fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene. A nevezett tanfelügyelő 1920. május 2-án ismételten meglátogatta a somorjai evangélikus népiskolát, ahol újból csak azt volt kénytelen konstatálni, hogy a tanító továbbra is magyar hazafias szellemben végzi munkáját. A somorjai elemi népiskola sorsa ezzel megpecsételődött. Pozsony vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi albizottsága 1920. május 19-i ülésén a 62 éves és 42 szolgálati évvel rendelkező Kunst Károly tanítót vétkesnek mondta ki. Ezen állás- foglalás birtokában aztán Anton Štefánek iskolaügyi referens 1920. július 26-án javasolta a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium Prezídiumának a somorjai iskola haladéktalan bezárását.1*

A nevezett elemi népiskola bezárására azonban végül is csak 1921. október 12-én került sor. Az iskolaépületet a hatalom kisajátította egy létrehozandó állami iskola céljaira.10

Hasonló sérelem érte a Somorjai Államilag Segélyezett Községi Polgári Iskolát is. Itt egy Ján Bučenec nevű tanfelügyelő vizsgálta meg az iskola szellemiségét 1920 januárjában, és szinte természetesnek mondható, hogy a hivatalos csehszlovák szemszögből nézve, több rendellenességet is kénytelen volt regisztrálni. Többek között szigorú kihágásnak minősítette, hogy az iskolában még mindig használatban vannak a régi magyar tankönyvek, térképek, falitáblák és egyéb segédeszközök. Az iskolát meglátogató tanfelügyelő ebben az esetben is elmarasztaló jelentést küldött a pozsonyi Iskolaügyi Referátushoz.

Somorja - egykor rendezett tanácsú város, de 1920-ban hivatalosan már csak nagyközség - képviselő-testülete igazságtalannak és jogtalannak minősítette Ján Bučenec tanfelügyelő eljárását a helyi polgári iskolával szemben. Küldöttségük 1920. február 20-án megjelent Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszter irodájában, és ott a miniszternek átnyújtotta a képviselő-testület memorandumát, de egyúttal szóban is kérte az iskolát ért sérelmek méltányos orvoslását. A benyújtott panasz lényege az volt, hogy a tanfelügyelő jogtalanságot követett el, amikor az iskolafenntartó tudta és beleegyezése nélkül eltávolította a községi polgári iskola faláról a neki nem tetsző táblákat, képeket és térképeket, a tankönyvekből a tanulókkal kitépette az általa kifogásolt lapokat, és általánosságban véve is sértő magyar- ellenes magatartást tanúsított. A somorjaiak szerint a tanfelügyelőnek ez az eljárása annál is inkább sérelmes, mivel „a politikai határok tekintetében a békekonferencia a döntő szót ki nem mondotta”."

Šrobár szlovákiai teljhatalmú minisztert, valamint a fokozatosan konszolidálódó Csehszlovák Köztársaság többi korifeusát azonban jogászi érveléssel nem