Irodalmi Szemle, 2004
2004/3 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: III. A magyar tanügy kálváriájának kezdetei Szlovákiában az impériumváltás után (1918-1920) (Frontális roham a Felvidék többi magyar középiskolája ellen, tanulmány)
MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM ugyancsak rátette a kezét. Ez a tanintézet is új igazgatót kapott a Csehországból i- dehelyezett Jan Roubal személyében. A régi tanári karból az iskolában azonban senki nem maradt. Igaz, rövidesen sikerült szerezni négy honi szlovák tanerőt. Az új tanszemélyzet többi tagja a cseh országrészekből jött. Az 1919. február 20-23-án megejtett beiratkozáson azonban itt is csak az derült ki, hogy a „csehszlovák” leányiskola iránt alig van érdeklődés. Pedig az iskola új vezetése kezdetben még a hiányos szlovák nyelvtudást is hajalndó volt tolerálni. „A szlovák nyelv elégtelen ismerete senkit nem gátol abban, hogy a tanintézetbe beiratkozhasson és folytathassa tanulmányait” - közölte egy igazgatói körlevél az érintettekkel. Mindennek ellenére a felső leányiskola csaknem 200 növendékéből mindössze 51-en iratkoztak be a „csehszlovák” tanintézetbe. Az iskola természetesen új nevet is kapott: Besztercebányai Karol Kuzmány Csehszlovák Állami Reformreál Leánygimnázium (Československé štátne dievčenské reformné reálne gymnázium Karola Kuzmányho v Banskej Bystrici).14 Besztercebányán 1919 tavaszára végül is nem maradt egyetlen magyar nyelvű tanintézet sem, pedig e háromnyelvű és -kultúrájú - magyar, szlovák, német- városban a magyarság relatív többséget élvezett.15 Néhány nappal a Besztercebányán lezajlott események után, 1919. március 6-án került sor a Körmöcbányái Magyar Királyi Állami Főreáliskola átvételére, a- melynek a tanév elején 205 növendéke volt, ebből 167 magyar, 22 német, 16 pedig szlovák nemzetiségű. Ezt a 4515 lelket számláló városkát akkor még csaknem azonos arányban lakták magyarok, németek és szlovákok; 1501 magyar, 1514 német, 1482 szlovák, 1 horvát és 17 egyéb anyanyelvű lakos.16 A „csehszlovák” tannyelvűvé változtatott tanintézet új hivatalos neve már így hangzott: Körmöcbányái Csehszlovák Állami Reáliskola (Československá štátna reálka v Kremnici). Az új igazgató a Morvaországból odahelyezett Rudolf Stand lett. Az 1919 márciusában már csehszlovák állami tanintézetként újrainduló iskola növendékeinek száma azonban alaposan megcsappant. Már az induláskor is csak 118 tanuló iratkozott be, a tanév végére azonban még ez a létszám is lecsökkent 105-re. Ebből a 105 tanulóból ekkor már 67 vallotta magát szlovák, 27 német és csak 16 magyar nemzetiségűnek. A következő tanévre némileg azonban már javult a helyzet. Az 1919/20-as tanévet a körmöcbányai reáliskola már 159 tanulóval kezdte.17 Az 1919. év márciusának közepén további két felvidéki város, Aranyosmarót és Nagyszombat tanintézeteinek átvétele következett. Az Aranyosmaróti Magyar Királyi Állami Főgimnáziumot csak 1913-ban hozták létre, így az államfordulatkor annak - Štefánek adatai szerint - mindössze 132 tanulója volt, ebből 75 magyar, 43 szlovák, 14 pedig német nemzetiségű. 1919. március 1-jén Martin Mičura, Bars vármegye csehszlovák zsupánja elrendelte a magyar tanintézet bezárását, azt hozván fel ürügyként, hogy az iskola növendékei a templomban úgymond elénekelték a magyar himnuszt. A türelmetlen megyefőnök egyúttal haladéktalanul távirattal fordult a prágai Iskolaügyi és Nemzetmüvelődési Minisztérium szlovák osztályához, és megsürgette a helyi magyar főgimnázium áta
