Irodalmi Szemle, 2003
2003/3 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: I. A Felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben (2) (tanulmány)
A Felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben (2) Felvidéken, ebből egyet közösen a reformátusokkal. Ezek az iskolák a következő városokban működtek: Besztercebánya, Eperjes, Igló, Késmárk, Pozsony, Rimaszombat, Rozsnyó, Selmecbánya. Külön református gimnázium a Felvidéken nem volt, a rimaszombati tanintézet azonban „egyesült protestáns” főgimnáziumnak számított.27 A Felvidéken található főreáliskolák vonatkozásában már sokkal egyszerűbb a kép. A mindössze 6 főreálból 5 állami tanintézetként működött a következő városokban: Kassa, Körmöcbánya, Lőcse, Pozsony, Zsolna. Az egyetlen ilyen jellegű nem állami tanintézet a Vágújhelyi Államilag Segélyezett Izraelita Főreáliskola volt.28 A 6 felső leányiskolából is 5 volt állami, valamint egy nem állami tanintézet. Államiak működtek Besztercebányán, Kassán, Lőcsén, Pozsonyban és Tren- csénben. Az egyetlen nem állami tanintézet az Angolkisasszonyok Eperjesi Sancta Maria Intézet keretében létesített Római Katolikus Felső Leány- és Kereskedelmi, Polgári és Elemi Iskola és Kisdednevelő volt. A kassai állami tanintézetről még megemlítendő — amint arról fentebb már szóltunk —, hogy azzal egybekapcsolva kereskedelmi iskola is működött. Pozsonyban pedig úgyszintén a felső leányiskola mellett leánygimnáziumi tagozatot is létesítet- tek,29 A magyar oktatásügyi jogszabályok értelmében — amint arról már szóltunk — a tanítóképezdéket a népoktatási tanintézetek közé sorolták. Mivel azonban vitathatatlanul középfokú képzést nyújtó tanintézetekről van szó, amelyeket az impériumváltás után a Csehszlovák Köztársaságban is ilyenekként kezeltek, a tanítóképezdéket mi is a középiskolák kategóriájába tartozóknak tekintjük. Az 1918/19-es tanév kezdetén az impériumváltás után Szlovákiának nevezett területen volt összesen 15 tanítóképezde, 10 a fiúk, 5 pedig a leányok számára. A 15 képezdéből 7 volt állami, 8 pedig felekezeti tanintézet. Állami alapítású tanító- és tanítónőképezdék működtek a következő felvidéki helységekben: Eperjes, Igló, Léva, Losonc, Modor, Pozsony, Stubnya- fürdő. Ezeket mind a dualizmus éveiben hozták létre, elvégre az 1868:XXXVIII. te. megjelenése előtt az állam nem tartott fenn ilyen jellegű tanintézeteket. Az öt római katolikus tanítóképzőből három az Orsolya rendi apácák vezetésével működött Kassán, Nagyszombatban, valamint Pozsonyban, és természetszerűleg mind a három női képző volt. A két római katolikus férfi tanítóképző Kassán és Szepeshelyen volt található, ezek azonban nem álltak semmilyen rend fennhatósága alatt. Eperjesen működött az egyetlen görög katolikus tanítóképző, az ágostai evangélikus egyház pedig Eperjesen és Selmecbányán tartott fenn ilyen jellegű tanintézeteket. E három utóbbi fiú tanítóképző volt.30 A református egyháznak az impériumváltás előtt a Felvidéken nem volt saját felekezeti tanítóképezdéje. * * * Szükségesnek tartjuk még megjegyezni, hogy a felsőoktatási intézetekről külön fejezetben szólunk. Itt ismertetjük majd e tanintézetek felszámolásának folyamatát az impériumváltás után, továbbá a kisebbségi helyzetbe került
