Irodalmi Szemle, 2001
2001/10 - HAGYOMÁNY - Lukács László: Élő hidak, városok a Duna két partján
HAGYOMÁNY Élő hidak, városok a Duna két partján Pozsonyban, 2001. február 15-l6-án e témakörben zajlott a Duna menti tartományok és megyék kulturális-tudományos munkabizottságának 5. nemzetközi konferenciája. A résztvevő bizottsági tagok, szakemberek, politikusok, a diplomáciai testület tagjai és a sajtó képviselői által nagy érdeklődéssel kísért tanácskozást Alsó-Ausztria Tartományi Kormányhivatala, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma, az Osztrák Kelet- és Délkelet-Európa Intézet rendezte, az Európai Unió ínterregionális programjának támogatásával, a pozsonyi Duna-parton emelkedő Dévény Szálló kongresszusi központjában. Közép-Dunántúl régió Duna menti megyéit hárman képviseltük: Komároin- Esztergom megyéből dr. Kemecsi Lajos néprajzkutató, a tatai Kuny Domokos Múzeum munkatársa és Juhász János a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal osztályvezetője. Magam. Fejér megye képviseletében, előadást tartottam a téma magyarországi vonatkozásairól. Településkutatők, várospítészek, idegenforgalmi szakemberek, de az egyszerű turisták is gyakran hasonlítják össze Budapestet Béccsel. Megállapítják, hogy a Duna domináns szerepet játszik Budapest városképében, a városszerkezet egyik alakítója. Bécs esetében a Duna epizódszereplő a városképben, a Duna-csatorna, de főként a Duna nem foglal el központi helyet. A két főváros összehasonlítása ráirányította a figyelmet a Duna-kétparti településeinek létrejöttére, fejlődésük vizsgálatára. Bécs Duna-kétpartiságának alakulásában jelentős változás az elmúlt évszázad utolsó harmadában a Duna-torony (1964) és a Dtina-park. Központ (ENSZ-városrész, 1979) felépítése. A folyam új medrének kialakítása, új autópálya, gyorsforgalmi utak. felüljárók, hidak, metróvonalak építése kapcsolódott ahhoz a településfejlesztéshez, amelynek révén az osztrák főváros a Duna bal partján egy új, megtekintésre méltó városrészt nyert. Megyék a folyam két partján De nem csupán Duna-kétparti települések, városok jöttek létre, hanem az egyházi és az állami igazgatás területi egységei között is előfordultak Duna-kétpartiak. A magyar református egyházi igazgatásban ma is létezik a Dunamelléki Református Egyházkerület, amely a Duna mindkét partján elhelyezkedő egyházmegyéket foglalja magába, püspöki székhelye Budapest. A Felső-Dunamelléki Egyházkerülethez Moson, Pozsony, Komárom, Nyitra,
