Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Szabó Béla: Kultúraközi interpretációk
KÖNYVRŐL KÖNYVRE Rákosi beszélt a Horthy-bíróság előtt, majd két év múlva megalapította a csehszlovák kommunista pártot. Ezek az emlékek azonban komolyan befolyásolták Gottwald érzelmeit, ha a magyarokról volt szó akár az ezután következő évtizedekben, akár, ha csak állandó félelmeinek forrására, Václav Kopeckyre gondolt, aki így vagy úgy Moszkva cseh nacionalista ellenőre volt. Nem véletlenül nevezte Gottwaldot Karéi Káplán, mint a „félelem elnökét”. A félelem irányította cselekedeteit: ma már tudjuk, hogy Rákosi állandóan feljelentette Gottwaldot Sztálinnál és a Slánsky-per előkészítésében is volt szerepe. Ilyen magyar komplexusok éltek Karéi Capekban. És nemcsak benne. Tulajdonképpen az egész cseh értelmiségben, mégpedig abban a részében, amelytől igazán idegen volt a nacionalista elfogultság. Viszont ezek a bonyolult érzések aztán hozzájárultak ahhoz, hogy a második világháború után mind a Benes irányított polgári politikusokban, mind a polgári humanista értelmiségben, mind a cseh baloldalon. Végeredményben ez a fenyegetettségérzés vezetett a kitelepítések elhatározásához. Hogy megszabaduljanak a félelemtől. És ez a magyarázata annak is, hogy a cseh értelmiség részéről semmilyen tiltakozás nem hangzott el a barbár politikai döntés ellen. E. Fehér Pál Kultúraközi interpretációk A fenti címet viselő tanulmánykötet a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Karának gondozásában jelent meg a közelmúltban, a Magyar Köztársaság pozsonyi Nagykövetségének támogatásával. A kötet a bevezetőn és megnyitón kívül nyolc tanulmányt tartalmaz, melyek az elmúlt év őszén a Finnugor Nyelvek Tanszéke által szervezett nemzetközi tudományos konferencián hangzottak el. A kötet bevezetőjében Alabán Ferenc, a tanszék vezetője mutatja be a munkahely rövid történetét, a tanszéken folyó pedagógiai és kutatói munkát és vázolja a terveket. A Filológiai Kar dékánja, Michal Mika a konferencia megnyitójában a kar kontextusában szemlélve mutat rá a tanszék tagjainak kutatói programjára, hangsúlyozva az új minőségek létrehozását a filológia szakterületén. A besztercebányai Filológiai Kar a maga nemében egyetlen Szlovákiában, s feladatainak teljesítése sajátos és hézagpótló helyzetéből adódik. A tanulmányok főként a nyelvtudományi és irodalomtudományi témák közé csoportosíthatók, a feldolgozások legtöbbször az összehasonlítás módszerét alkalmazzák. így Balásné Szalai Edit az ugor és mordvin nyelvekben előforduló határozott-határozatlan ragozással foglalkozik. A finnugor nyelvek egy részére jellemző az ún. határozott ragozási rendszer, mely az uráli alapnyelvből eredeztethető. A nyelvészek számára kihívást jelent a rokon nyelvek ragozási rendstereinek összevetése, a nyelvek fejlődése során megmaradt hasonlóságok és kialakult különbségek megvilágítása. Vágási Margit a
