Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - JUBILÁNSOK - Pomogáts Béla: Gömörtől Mittel-Európáig (A 65 éves Tőzsér Árpád köszöntése)
JUBILÁNSOK Gömörtől Mittel- Európáig A 65 éves Tőzsér Árpád köszöntése „Versszármazástan” — Tőzsér Árpád nevezi így a verseinek válogatásából kibontakozó költői vállalkozást. Genezis című kötete — három korábbi verseskönyve után — ahogy ő maga mondotta, valóban „egy emberi és költői eszmélet kialakulását, történetét nyomozza visszafelé az időben”. Személyes történetet, amelynek során a szlovákiai magyar költő világképe, költészettana, mi több, alkotói személyisége kialakult. A személyiség „genezisének” történelmi és földrajzi háttere van Tőzsér hegyek között megbúvó kis gömöri településről származik, szülőfaluját mindazonáltal a „világ közepének” tekinti. „Hányszor terveztem már — tesz vallomást —, hogy egyszer valami nagy térképre felrajzolom azokat a köröket, egyeneseket, amiket világjáró csavargásaim során magam után húztam valamennyinek Péterfala lenne a zárópontja.” A falusi élet, a paraszti szokások, a gömöri folklór alkotják költői eszméletének eredeti forrásvidékét. Ma is ezen a vidéken keres erőt, részben belőle meríti a költészetét tápláló élményeket. Nemcsak a lassan elmúló falusi világból és a gyermekként birtokba vett természetből, hanem a szülőföld történeti és művelődéstörténeti hagyományaiból is. Gömörnek eredeti történelmi arculata van, a magyar irodalom erről, Tompa Mihálytól kezdve Győry Dezsőn át Cselényi Lászlóig többször is tanúságot tett, és Tőzsér Árpád — költőként, szociográfusként, esszéíróként — ennek az arcnak a megrajzolására is törekszik. Mi adja ezt a sajátos gömöri hagyományt? A palóc nép eredetéről kialakult emlékek és nézetek, Murány és Krasznahorka várának legendás históriája, a gömöri betyárok: Vidróczki Marci, Sinkó Pista, Jáger Jóska, Csenyi Pista népmondává alakult kalandjai s az irodalomtörténet hősei közül Gyöngyösi István, Tompa Mihály és Mikszáth Kálmán emléke; ők avatták „irodalmi tájjá” Gömört. Vannak e vidéknek újabb keletű hagyományai is: a Rimaszombatból indult Győry Dezső „vox humaná”- ra hangolt nemzetiségi költészete, a gombaszögi táborban szerveződött Sarló mozgalom szociális és nemzeti elkötelezettsége. Tőzsér Árpád gondosan számon tartja ezeket a régebbi és újabb hagyományokat; velük foglalkozik Gömörország — a szlovákiai magyar irodalom faluja, A palóc népdalokról, valamint Nyelvtáj és irodalom című tanulmányaiban, esszéiben. A vállalt és birtokba vett történelmi hagyomány a kisebbségi történelem vállalásával, átélésével párosul. Tőzsér Árpád tapasztalatának ebben a tekintetben közösségi értelme és tanulsága van. Sorsának fordulatai egybevágnak a szlovákiai magyarság történelmi sorsának fordulataival Ahogy ráeszmélt a világra, saját népének üldöztetésével, hányattatásával kellett találkoznia. Ezek
