Irodalmi Szemle, 1997
1997/4 - NYELV ÉS LÉLEK - Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek
Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek* rássziget viszont keverék típusú. Az utóbbiak úgy keletkeztek, hogy az újratelepült helységek lakossága két vagy több nyelvjárásterületről nagyobb számban költözött át, s mindegyik réteg megtartotta a saját tájszólását, melyek között hosszú egymás mellett élésük során nyelvjáráskeveredés követ- kez(het)ett be. A keverék típusú nyelvjárásszigetek eredeti nyelvjárásának megállapításában igen nagy körültekintéssel kell eljárnunk ahhoz, hogy nyelv-nyelvjárási alapon megalapozott település- és népiségtörténeti következtetést tudjunk levonni. A magyarországi nyelvjárásszigetek vallás, származási hely és nyelvjárásuk jellege szerinti típusait az alábbi táblázatban foglaltam össze: A nyelvjárássziget A nyelvjárássziget típusa megnevezése vallás, a származási hely, a kialakult helyi nyelvjárás jellege szerint Alpár katolikus a Mátra nyugati, délnyugati vidéke homogén típusú Csanádpalota katolikus palócos-jászos nyelvjárásterület homogén típusú Csépa katolikusa Mátra nyugati, délnyugati része és a Jászság vidéke homogén típusú Dávod katolikus a Garam-Zsitva köze homogén típusú Endrőd katolikus Nógrád megye és a Jászság vidéke homogén típusú Gyöngyöspata katolikus a Jászság keleti fele és Heves megye északi része keverék típusú Kiskundorozsma katolikus a Jászság vidéke és a Mátra környéke homogén típusú Kiskunhalas református katolikus Dél-Baranya és a Jászság vidéke keverék típusú Kiskunmajsa katolikus palócos-jászos nyelvjárásterület homogén típusú Kunágota katolikus református a Jászág, Szeged környéke és a Körösök vidéke keverék típusú Madaras katolikus a Dunakanyar környéke és a Jászág vidéke keverék típusú Mélykút katolikus a Gerecse vidéke és keverék típusú a Dunakanyar környéke Nagyiván katolikus Eger környéke homogén típusú
