Irodalmi Szemle, 1995

1995/1 - NYELV ÉS LÉLEK - Lanstyák István: Többközpontú nyelv-e a magyar?

Többközpontú nyelv-e a magyar?

standardok kid önfejlődését. Erre talán új esély nyílt azzal, hogy megélénkült a mozgás és a kommunikáció, a műholdas adás is új dolog, és ebben gyakran szerepelnek a régiók; az egyházak nyüzsgése is új — szóval mindez erősítheti az egyetemes standardot, és ellene dolgozhat mind a kisebbségi standardok eltávolodásának, mind a kisebbségi K változatok lemaradásának.“ (idézve a levélíró jóváhagyásával).

12. A "fellazítás" szó azért került idézőjelbe, mert a magyar nyelv egész rendszeréhez, sőt a magyar szókészlet egész rendszeréhez képest is voltaképpen jelentéktelen beavatkozásról volna szó, amely szókincsünknek épp az amúgy is változásra nagymértékben hajlamos, a társadalmi-gazdasági-műveltségi viszonyokkal szorosan összefüggő rétegét érintené, tehát nem éppen azokat a tartományokat, amelyekre gondolni szoktunk, amikor a magyar nyelvnek "évszázadok során kikristályosodott normái"-ról beszélünk.

12. Ilyen törekvések mindenekelőtt a Magyarországot körülvevő országok nacionalista erői részéről tapasztalhatók; pl. a Szlovák Nemzeti Párt a szlovákiai magyarokat a szlovák nemzet magyar ajkú tagjainak szeretné tekinteni. Ám az ilyen megközelítés Magyarországon sem ismeretlen. Egyik képviselője — meglepő módon —- épp az egységes magyar nyelv egyik legkövetkezetesebb szószólója, Deme László, aki az egyik vele készített interjúban a következőt nyilatkozta: "Aki azt mondja rólam, hogy én tagadom a tizenötmilliós nemzetet, annak igaza van. Én a tizenötmilliós magyar népet ismerem. Népe t." (Idézi — inkább "elhatárolólag" — (Irétsy 1993:403; 1. még Tolcsvai Nagy 1994:82. A koncepció elutasítására 1. még Péntek 1994:136—7)

8. Hivatkozások

Albert Dávid 1994. "Romániai magyar oktatás 1945—1989". Iskolakultúra 4/8, 21—30.

Ammon, Ulrich 1991. "The Differentiation of the German Language into National Varietes of the Federal Republic of Germany (F.R.G.), the German Democratic Republic (G.D.R.), Austria and Switzerland". History of European Ideas, Vol. 13, No. 1/2, 75—88.

Arday Lajos 1988. "A jugoszláviai magyar nemzetiség helyzete". Jelentések

a határon túli magyar kisebbségekről, 265—303. Budapest. (Medvetánc)

Aunger, Edmund A. 1993. "Regional, national, and official languages in Belgium". Int' I. J. Soc. Lang. 104. 31—48.

Balia Gyula 1988. "Kárpátaljai magyarság 1918—1988". Jelentések a határon túli magyar kisebbségekről, 317—343. Budapest. (Medvetánc)

Benkő Loránd 1988. "Irodalmi nyelv — köznyelv". Kiss Jenő & Szűts László

szerk., A magyar nyelv rétegződése, 15—33. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Botlik József, Csorba Béla & Dudás Károly 1994. Eltévedt mezsgyekövek.

Adalékok a délvidéki magyarság történetéhez. 1918—1993. Hatodik síp Alapítvány & llj Mandátum Könyvkiadó.