Irodalmi Szemle, 1994

1994/11 - GÁGYOR JÓZSEF: Szerelmi-erotikus szimbólumok a mátyusföldi gyermekjátékokban és mondókákban

Gágyor József

A „jó táncos” a régi időkben — a táncot erotikusán értelmezve — szajhát jelentett. (15)

Gyöp (281). A Cigória, cigória, topánka kezdetű gyermekjáték dalban ezt éneklik: Zöld a kökény, rákötöm a melledre,

Nem aludtam az éjszaka melletted.

Azért vettem piros kendőt én a fejemre,

Hogy a szemed ugorjon ki a gyöpre. (Nagymácséd)

A kökény, ha megérik, fekete; zöld állapotban a szerelemre még nem érett nőt jelképezi (282). A piros kendő női szimbólum (306), folklórunkban a szem általában a vulva kriptikus neve (167), jelen esetben feltételezhetően a clitorisé.

Kantár. A ló a penis fedőneve, ehhez tartozik a kantár, mely a nőnél található. Egyik játékdalunkban ezt találjuk:

Cíceri borsó, kis borsó,

Fekete kantár, fehér ló. (Vághosszúfalu)

Mező (281). A Kis kacsa fürdik kezdetű játékdalocska egyik változatában találkozunk vele:

Sánta lovam paripája Hízik a mezőben. (Pered)

Petrezselyem (168). Kiolvasóban:

A túsó sor petrezsélem,

Az inejcső répa,

Nem látom én a tiedet,

Egye meg a rozsda. (Nagymácséd)

A répa a férfi felet képviseli.

Ugyanezt a szimbólumot találjuk meg a „petrezselymet árul” (a táncmulatságban nem kérik fel) szólásban is. (168)

Sűrííkóró. A silókukorica nyelvjárási neve.

Sűrűkóró szélibe,

Sír a Peti mérgibe. (Jóka)

Peti a penis jelképe. A „mérgében sír” szintén erotikus tartalmú. (Vö. a kandüh főnévvel.)

Széna (B-43). A Kis kacsa fürdik gyermekjátékdal variánsaiban fordul elő:

Hej, színalja, színalja,

Széna szakadékja,

Bors fürje barázdába,

Isten madárkája. (Deáki)

A fürj a nő „kis madara”, mely a „barázdában”, vagyis a szeméremrésben található. (48, 50) a néphit szerint a bors a férfierőt növeli, ezért afrodiziákum gyanánt is használták. (71)

c/ A vulva szimbólumai

Bécs. Bécset, akárcsak Budát, tekinthetjük „várnak” is, vagyis vulvának. (47) megtaláljuk a következő kiolvasókban: