Irodalmi Szemle, 1994

1994/7-8 - DOKUMENTUM - TURCZEL LAJOS: Csehszlovákiai magyar könyvművészeti törekvések 1918— 1945 között

Csehszlovákiai magyar könyvművészeti törekvések..

Ián cserje; Szlovenszkói városképek; Darkó István: Deszkaváros) a jó nevű pozsonyi festőművész: Jánoska Tivadar gondozott. A Tamás-könyv fedelét a szerző és a mű nevét keretbe foglaló arany alapszínű geometriai alakzat díszíti, a Szlovenszkói városképekéi pedig az öt város (Kassa, Losonc, Érsekújvár, Eperjes, Lőcse) címereiből kialakított frappáns együttesrajzolat.2 A Darkó-könyv címlapja figurális: sokszögű szabálytalan geometrikai alakzat hátterében apró deszkabódék, az előterében pedig komoran üldögélő felnagyított bátyus férfiak, nők és gyermekek; a keretalakzat alapszíne fehér szemcsékkel megszórt fekete, az épület- és alakrajzoké pedig fehér-fekete.

Itt említem meg a legstabilabb, de kései létrejötte miatt rövid életű szlovákiai kisebbségi könyvkiadót. Ezt Prager Kiadó néven az 1918—19-es magyarországi forradalmak egyik emigránsa, Prager Jenő Pozsonyban alapította, ő először és már a húszas évek első felében az osztrák szociáldemokrata párttal összefogva Bécsben alapított kiadót, s Pozsonyba az 1934-es bécsi munkásfelkelés leverése után menekült. Itt is jó kapcsolatba került a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkás Párttal, és csehszlovák államférfiak (Masaryk, Beneš, Milan Hodža, Ivan Dérer) magyarra fordított politikai műveinek kiadásával a kormánykörök hatékony támogatását is elnyerte. Magyar és német nyelvű könyveket adott ki, s kiadványaiban a szép könyv anyagi kellékei kitűnően érvényesültek, de a figyelemreméltóbb könyvművészeti produkció hiányzott. A legnagyobb fogyatékosság pedig az volt, hogy jól kiválasztott cseh, szlovák s külföldi művek magyarra fordítása mellett csehszlovákiai magyar szerzőtől csak egyetlenegy könyvet jelentetett meg, s az is dilettáns volt (Sándor Ernő: Vérfolyam, 1930).

A továbbiakban alkalmi kiadványok művészileg figyelemreméltó vagy széles körben ismertté vált címlapmegoldásait sorolom fel:

A csehszlovákiai magyar líra első nagysikerű kiadványa, Mécs László Hajnali ha- rangszója Földesi Gyula ungvári kisnyomdájában 1923-ban jelent meg, s a címlap színes rajzát egy nyolctagú meztelen férficsoport, s annak a közepéből magasan kiemelkedő harangkötélhúzó meztelen féfi alkotja. A fehér színű férfialakokat szabályos félkörként kezdődő s henger alakban folytatódó piros mintás keret veszi körül. Az érdekes modern felfogású rajz szerzőjének, Fodor Bélának a neve képzőművészeti forrásműveinkben nem található.3

Schalkház Sára kassai írónő 1926-os kiadású Fekete furulya című novelláskötete a helybéli Kereskedelmi és Ipari Nyomdában készült, s könyvművészetileg is igényes volt. A színes címlapon egy érdekes rajzolatú fa alatt ülő ágyékkötős furulyázó férfi látható; ezt a címlapot és a tizenegy novella élén elhelyezett, nagyrészt szimbolikus motivációjú figurális fejléceket Bayer Ágost festőművész készítette. A neve az említett forrásművekből szintén hiányzik.

1928-ban az akkor megalakult somorjai Csallóközi Múzeum fő kezdeményezője: Jankó Zoltán a Csallóközi Múzeum címmel kiadta a létesítmény első évkönyvét. A modern felfogású címlapon a kör alakúvá formált könyveimet s az alatta körívrészletekként kialakított további kiadási adatokat markáns fekete betűk alkotják. Mögöttük a könyveim képezte kör közepében egy vörös színű kis napkorong áll, s