Irodalmi Szemle, 1994

1994/2 - DOKUMENTUM - FOGARASSY LÁSZLÓ: Pozsony város nemzetiségi összetétele a XX. században...

dokumentum Pozsony város nemzetiségi összetétele a XX.században a népszámlálási adatok és a választási eredmények tükrében Pozsony szabad királyi város lakosságát első ízben 1720-ban írták össze, amikor is a városban 4862 adózásra köteles lakost találtak, akik közül 4110 német, 488 ma­gyar és 264 szlovák anyanyelvű volt. A nem adóköteles személyeket nem vették fi­gyelembe és a fenti létszámba nincsenek beszámítva Pozsonyváralja (Zuckermandl) mezőváros adózói sem. Ezt a települést csak 1850-ben csatolták Pozsonyhoz IV. ke­rület gyanánt (Terézváros néven) a vár területével együtt. 1785-ben Pozsonynak 31 710, 1846-ban 37 255, 1850/51-ben — most első ízben Terézvárossal együtt — 42 238 lakosa volt. Az 1890. évi népszámlálás alkalmával Pozsony 52 411 lakosából 31 404 német, 10 433 magyar és 8 709 szlovák anyanyel­vet vallott. A németség Pozsonyban egészen a 19. század végéig megőrizte hegemó­niáját. A város nemzetiségi arculatát az állandó Dunahíd (1890) és a gyárak változtatták meg, mert ezek magukkal hozták a környékbeli lakosság beköltözését. 1900-ban már 65 867 lakos élt itt, közülük 33 202 német, 20 102 magyar és 10 715 szlovák anyanyelvű volt. Habár Pozsony környékén horvát falvak is voltak, illetve vannak, 1900-ban a városban csak 267 egyén vallotta magát horvát anyanyelvűnek, egyéb anyanyelvű pedig összesen 1 581 volt. 1 Az utolsó magyar népszámlálás 1910-ben már a német lakosság stagnációját, a magyarok létszámának több, mint ötven százalékos emelkedését és a szlovák lako­sok mérsékelt szaporodását regisztrálta. Az ebben az évben összeírt 78 223 lakos közül 4 764 volt a katona. Pozsony lakossága az egyes kerületek közt a következő­képpen oszlott meg: FOGARASSY LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom