Irodalmi Szemle, 1992
1992/7 - JAROSLAVA PAŠIAKOVÁ: Kassák és a Bauhaus
JAROSLAVA PAŠIAKOVÁ Kassák és a Bauhaus Kassák esztétikai nézeteinek fejlődésében jelentős fejezet szoros együttműködése a Bauhaus képzőművészeivel, mindenekelőtt Moholy-Nagy Lászlóval. Az emigrációban Bécsben /922-ben együtt adták ki a Buch neuer Künstler nevű képesalbumot, száznál több reprodukcióval, magyar, német és angol kommentárokkal. A Horizont sorozatban jelent meg, amelyet Kassák 1921-ben alapított Bécsben a MA című folyóirat amatőr könyvtáraként. Egész sor művészportré jelent meg itt, amelyek közül az első kiadványt Archipenkónak ajánlották. A reprodukció Ivan Goll bevezetésével és Blaise Cendrars A fő című záróversével (Kahána Mózes fordításában) látott napvilágot. A második publikáció a Moholy-Nagy konstrukcióit tartalmazó album volt. Bevezetését Mátyás Péter (Kállai Ernő) írta. A Horizont sorozatban jelent meg az 1924 című költői antológia is. Negyvennyolc oldalán Déry Tibor, Heinrich Glauber, Kassák Lajos, Nádass József, Reiter Róbert és Tamás Aladár verseit közölte. E sorozatban publikálta cikkeit Moholy-Nagy a festészetről és a filmről. Ismeretes, hogy a Bauhaus e jeles teoretikusa Kassák MA-csoportjából került Weimarba. Moholy-Nagy sokoldalúan tehetséges képzőművész is volt. A Bauhausban szereplő szinte valamennyi ágazatban kísérletezett. Foglalkozott a kinetikai megvilágítással a plasztikában, és ezen a téren olyan fényhatásokat fedezett fel, amelyeket fel lehetett használni a színház és film számára is. A filmművészet, valamint a plakát és a fényképezés elismert újítói közé tartozott. Ezek az újító törekvései jól ismertek Csehszlovákiában. (A Devétsil írói csoport folyóirata, a Pásmo részleteket közölt Kassák Lajos és Moholy-Nagy írásaiból, 1926-tól, pl. a Maierei, Photographie és Film című könyvéből. A Pásmo cseh fordításban közölte Kassák Lajos hosszabb vitacikkét, a Reklámot, amelyben Kassák szociológiai, pszichológiai és esztétikai szempontból igyekszik bebizonyítani a jó reklám fontosságát a modern életben. Ezekből a tételekből indul ki: 1. a reklám mint emberi produktum, egyformán szép és egyformán csúnya lehet, 2. a jó reklám társadalmilag nélkülözhetetlen, 3- alapvető eleme a szociológia és lélektan (a hangulati velejárók és a bőbeszédű szemléltetés ellentmond a reklám lényegének, megfosztja hatásának pontosságától és szuggesztivitásától), 4. a jó reklám nem analizáló és definiáló. A jó reklám szintetikus az idő, az anyag és a tartalom egységében, elementáris egyszerűséggel és tisztasággal tűnik ki, 5. a reklám konstruktív művészet; reklámok alkotása szociális művészt követel, 6. a reklám a kor kulturális és tudományos színvonalának
