Irodalmi Szemle, 1992
1992/11 - TURCZEL LAJOS: Az érsekujvári reálgimnázium mint irodalmi és tudományos életünk műhelye 1918 és 1938 között
előadásokat tartott, többek közt Érsekújvárott, Pozsonyban, Somorján és Komáromban. Pozsonyi rokonlátogatásokra is gyakran járt, s ilyen alkalmakkor többször találkoztam vele személyesen. 1972-ben diszkréten elmondta nekem, hogy önéletrajzi munkára készül, s megtisztelt azzal, hogy a megírási problémákat megbeszélte velem. ígéretet tett arra is, hogy a Fábry Zoltán életművében rendkívül nagy teret és szerepet betöltő német kapcsolatokról ő, a német szakos feltáró tanulmányt ír majd . Nagyszerű terve s ígérete fölött örvendezve valóságos sokkhatásként ért aztán 1973-ban bekövetkezett halála. Felejthetetlen tanárunk, száz és száz újvári diák szeretett „möszjője” 73 éves korában halt meg, s pár hónap múlva: 1993. január 3-án a halálának már 20. évfordulója lesz. Krammer intimebb emberi vonásairól szólva megemlíthetem azt, hogy gyermek- és ifjúkorában vallásos katolikus volt, de az Újvárban töltött évek alatt e téren közömbössé vált. Ha a nap első óráján volt velünk, akkor a közös imádkozásnál nem vetett keresztet. Viszont az ateistának ismert Rédei Jenő tökéletes koreográfiájú keresztvetéseket produkált. Krammernek a valláshoz való visszatérését valószínűleg az őt ért nagy családi csapások: felesége, majd egyik fia ifjúkori halála is befolyásolták. Baráti körében azt hallottam, hogy utolsó éveiben napi áldozó volt. Noszkay Ödön a történelmet és a latint tanította. Történeti óráit nagy anyagismeret és kiművelt előadási módszer jellemezte. Publikációs tevékenysége nem volt nagy terjedelmű, de forrásértékű tanulmányai is vannak, s közülük az a legjelentősebb, melyet a szlovákiai katolikus egyház 1918 és 1938 közötti helyzetéről írt. Ez az értékes írás a Borsody István szerkesztette Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938című tanulmánygyűjteményében jelent meg Budapesten, s egy Noszkay stílusára jellemző részt idézek itt belőle: „A Modus Vivendi-nek nevezett egyességet 1927. december 17-én kötötték: A Szentszék és a csehszlovák állam között fennforgó legsürgősebb kérdéseket szabályozza. Amint a Páris-környéki békeszerződések a csehszlovák köztársaság határait megállapították, tüstént felmerült az egyház és az állam közötti viszony szabályozásának gondolata. Azonban a megállapodást a történeti országokban meginduló egyházellenes tüntetések, mint pl. 1919. November 3-án Prágában Szűz Mária szobrának ledöntése, a keresztnek az iskolák faláról való eltávolítása, sokáig hátráltatták. A vallásoktatásnak fakultatívvá való tétele és az a körülmény, hogy 1923-ban Húsz János halálának évfordulóját állami ünnepként ülték meg, az egyház és az állam között majdnem szakadást okozott. Marmaggi bíboros, a Szentszék követe elhagyja Prágát. A szakítás azonban mégsem következett be, s tárgyalások után 1927-ben létrejött a Modus Vivendi. Az 1936-ban Prágában megtartott első katolikus nagygyűlés és a prágai Szt. Vencel téren felállított hatalmas kereszt pedig mintha ki akarták volna engesztelni a múlt attrocitásait. A Modus Vivendiben a Szentszék honorálta az államnak azt a kívánságát, hogy az egyházmegyék határai az állam határaival egybeessenek, és hogy Az érsekujvári reálgimnázium
