Irodalmi Szemle, 1987
1987/10 - HOLNAP - Ravasz József: A Csallóköz költője
HOLNAP belül összebarátkozott. Ez a barátság mély nyomokat hagyott mindkettejükben. Füst Milán 1931-ben Írott IV. Henrik király című művében személyesíti meg Tsúszó Sándort. Ez a nyolc év nem szűkölködött termésben, a tűzből mentett költemények a kor remekei, és ott a helyük a legnagyobb művek között. Tsúszó ebben a korszakában többször is írói álnevet vesz fel (Díva, Föltér K., Turnóczi J.). Sajnos, ezt is csak egy viharvert naplóból tudjuk (Russzi Ágoston tulajdona). Legtöbb verse a Gömöri Szóban, a Sportban, Fáklyában, a Magyar Napban, Magyar Holdban és a Dél Keresztje (sic!) c. csillagászati szaklapban jelent meg. Utolsó verseinek fő motívuma az erotika és a bölcselet. Ekkor már összetévészthetetlen a stílusa. Fanyar irónia és az élet kilátástalanságát jelképező töredezett tagolt mondatok az uralkodók, mély érzésekkel átitatva. Az 1937-es esztendő (elhallgatásának éve) szintén nagy változást hozott életében. Ez az esemény mindmáig homályban maradt. Életének utolsó négy évét azzal töltötte, hogy verseit, leveleit stb. összegyűjtse és elégesse. Halálának körülményei is tisztázatlanok még. Remélem, a 80. (esetleg csak a 85. — A szerk. megj.) születésnapjára készülő ünnepségek, az épen maradt kéziratok egybe- gyűjtött kiadása, valamint az új erővel meginduló kutatások megvilágítják majd e homályos pontokat is. RAVASZ JÓZSEF A CSALLÓKÖZ KÖLTŐJE• A rakodópart alsó kövén ülök. Itt, ahol születtem. Gurdony cigánypéróban” — írja egyik el nem küldött levelében, melynek borítékján ez a cím áll: JŰZSEF ATTILA Budapest ? Valószínűleg ez volt az első és egyben utolsó levél, amit a költő József Attilának írt. Miért nem postázták ezt a levelet? S a borítékon feltüntetett városnév alatt miért van egy nagy kérdőjel? Nehéz lenne ezt ma már kideríteni. Talán ismeretlen volt számára az utca neve? De hát nem is ez az érdekes, inkább az, ami a levélben áll. Hadd idézzek az egyik versből: „Uram! — vagy mindegy, kire nézek jel? — > csak úgy mondom: trójai falóvá faragtam a szívemet. Erős cigánykatonák lakják. Itt, a világ peremén, hová, merre tartsak, mit foglaljak el? Erchegy a szó. Bányász a nyelvem." (Trójai faló) A vers mintegy ötven sorból áll, de már az idézetből is nyilvánvaló, hogy Tsúszó lírájára nagy hatással volt a csallóközi cigány népköltészet. Levelében így ír erről József Elismerésre méltónak tartjuk R. J. fölfedezői lelkesedését, ám többi szerzőnk írását olvasva kételyeink támadtak: nem félreértésről, esetleg véletlen névrokonságról van-e szó az ő Tsúszója esetében? Reméljük, hamarosan magyarázatot kapunk az adatok és állítások oly különböző, sőt ellentmondó voltára — anélkül, hogy szándéktalanul bárki érzékenységét sértenénk. — A szerk.
