Irodalmi Szemle, 1986

1986/8 - FIGYELŐ - Bodnár Mónika: A debreceni KLTE Néprajzi Tanszékének új sorozata

A DEBRECENI KLTE NÉPRAJZI TANSZÉKÉNEK ÚJ SOROZATA Köztudott a szakemberek körében, hogy a Kossuth Lajos Tudományegyetem Nép­rajzi Tanszéke az utóbbi években sok jeles kiadvánnyal gazdagította néprajzi szakiro­dalmunkat. A Folklór és Ethnographia és a Studia Folkloristica című kiadványsoro­zatokon kívül említést érdemel évkönyvük is, amely az utóbbi években angol—né­met—francia nyelven jelenik meg. Ujváry Zoltán, a KLTE Néprajzi Tanszé­kének vezetője jól ismert a szlovák nép­rajzkutatók körében. Kutatási területe a szlovák—magyar interetnikus kapcsolatok, ezen belül is a folklór témaköre. Tevé­kenysége során jó munkakapcsolat alakult ki közötte és a szlovákiai múzeumok, in­tézmények között, baráti kapcsolatok fű­zik őt több szlovákiai néprajzkutatóhoz. Az Ujváry Zoltán vezetése alatt álló Néprajzi Tanszék 1979-ben a miskolci Her­man Ottó Múzeummal közösen megkezdte a gömöri kutatásokat. A történeti Gömör megye 280 településének csak egy töre­déke, 21 község található a mai Magyar- ország területén, a többi Szlovákia terüle­tén van. A szakemberek előbb a magyar- országi községek kutatásán dolgoztak. Ku­tatási eredményeik kéziratos anyaga — mintegy 15 ezer oldal — megtalálható a Néprajzi Tanszék Gömöri Archívumában; ehhez kapcsolódik mintegy hatezer fény- képfelvétel. A Csehszlovákia területén található gö­möri falvakról mind ez ideig kevés nép­rajzi leírás áll a kutatók rendelkezésére. A Gömöri Honismereti Társaság (Gemer­ská vlastivedná spoločnosť) kitűnő kiadvá­nyai inkább csak a szlovák lakosságú fal­vak néprajzi és egyéb értékeiről tudósíta­nak, így a kb. 130 nagyrészt magyar la­kosságú gömöri falu fehér foltként jelent­kezik néprajzi térképünkön. E kutatási űr csökkentéséhez is hozzájárul a KLTE Nép­rajzi Tanszéke. 1982-ben a medvesaljai fal­vakban: A'lmágy (Gemerský Jablonec), Dobfenek (Dubno), Gömörpéterfala (Pet- rovce], Egyházasbást (Nová Bašta), Öbást (Stará Bašta), Medveshidegkút (Studená), Tajti (Tachty) és Vecseklő (Večelkov); 1983-ban a Csermosnya völgyében: Barka (Bőrka), Lucska (Lúčka), Dernő (Drnava), Kiskovácsvágása (Kováčová), Várhosszú­rét (Krásnohorská Dlhá Lúka) és Kraszna- horka-váralja (Krásnohorské Podhradie); 1985-ben pedig a Murány völgyében: Lice (Licince), Gice (Hucin), Mikolcsány (Mi- kolčany — Gemerský Sad), Gömörnánás (Gemerský Sad) és Melléte (Meliata) köz­ségekben végeztek néprajzi kutatásokat a tanszék hallgatói és munkatársai. E kutatási eredményeket kívánja a szakemeberek széles köre számára is hoz­záférhetővé tenni a KLTE Néprajzi Tan­székének új sorozata, amely a Gömör Nép­rajza címet viseli. Az első kötet (Debre­cen, 1985) egy tanulmánykötet, amelyben Ujváry Zoltán bevezetője után egy törté­neti és nyolc néprajzi jellegű tanulmány kapott helyet. Gömör megye történetét Csorba Csaba ismerteti. A néprajzi tanul­mányok a Medvesalján gyűjtött anyag egy részét dolgozzák fel. Zsupos Zoltán a népi növényismeret, Bődi Erzsébet a táplálko­zás, Dám László és D. Rácz Magdolna az építkezés és a lakáskultúra, Magyari Már­ta a baromfinevelés témaköréből, Nagy Molnár Mikiás a gazdasági jellegű falun kívüli kapcsolatokról, Bartha Elek a te­metkezési szokásokról, Barna Gábor egy búcsújáróhelyről, Boross Zoltán pedig a két világháború közötti csempészkedés- ről ír. A sorozat második kötete (Pintér István: Dél-Gömör településrajza. Debrecen, 1986) a magyarországi területeken található gö­möri falvak településnéprajzával foglalko* zik. A táj természet- és gazdaságföldrajzi viszonyainak ismertetése után a középkori településhálózat kialakulásával, a jobbágy- telekrendszer megszilárdulásával, majd a (Gömör Néprajza. Szerk.: Ujváry Zoltán]

Next

/
Oldalképek
Tartalom