Irodalmi Szemle, 1986
1986/8 - FIGYELŐ - Bodnár Mónika: A debreceni KLTE Néprajzi Tanszékének új sorozata
A DEBRECENI KLTE NÉPRAJZI TANSZÉKÉNEK ÚJ SOROZATA Köztudott a szakemberek körében, hogy a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke az utóbbi években sok jeles kiadvánnyal gazdagította néprajzi szakirodalmunkat. A Folklór és Ethnographia és a Studia Folkloristica című kiadványsorozatokon kívül említést érdemel évkönyvük is, amely az utóbbi években angol—német—francia nyelven jelenik meg. Ujváry Zoltán, a KLTE Néprajzi Tanszékének vezetője jól ismert a szlovák néprajzkutatók körében. Kutatási területe a szlovák—magyar interetnikus kapcsolatok, ezen belül is a folklór témaköre. Tevékenysége során jó munkakapcsolat alakult ki közötte és a szlovákiai múzeumok, intézmények között, baráti kapcsolatok fűzik őt több szlovákiai néprajzkutatóhoz. Az Ujváry Zoltán vezetése alatt álló Néprajzi Tanszék 1979-ben a miskolci Herman Ottó Múzeummal közösen megkezdte a gömöri kutatásokat. A történeti Gömör megye 280 településének csak egy töredéke, 21 község található a mai Magyar- ország területén, a többi Szlovákia területén van. A szakemberek előbb a magyar- országi községek kutatásán dolgoztak. Kutatási eredményeik kéziratos anyaga — mintegy 15 ezer oldal — megtalálható a Néprajzi Tanszék Gömöri Archívumában; ehhez kapcsolódik mintegy hatezer fény- képfelvétel. A Csehszlovákia területén található gömöri falvakról mind ez ideig kevés néprajzi leírás áll a kutatók rendelkezésére. A Gömöri Honismereti Társaság (Gemerská vlastivedná spoločnosť) kitűnő kiadványai inkább csak a szlovák lakosságú falvak néprajzi és egyéb értékeiről tudósítanak, így a kb. 130 nagyrészt magyar lakosságú gömöri falu fehér foltként jelentkezik néprajzi térképünkön. E kutatási űr csökkentéséhez is hozzájárul a KLTE Néprajzi Tanszéke. 1982-ben a medvesaljai falvakban: A'lmágy (Gemerský Jablonec), Dobfenek (Dubno), Gömörpéterfala (Pet- rovce], Egyházasbást (Nová Bašta), Öbást (Stará Bašta), Medveshidegkút (Studená), Tajti (Tachty) és Vecseklő (Večelkov); 1983-ban a Csermosnya völgyében: Barka (Bőrka), Lucska (Lúčka), Dernő (Drnava), Kiskovácsvágása (Kováčová), Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) és Kraszna- horka-váralja (Krásnohorské Podhradie); 1985-ben pedig a Murány völgyében: Lice (Licince), Gice (Hucin), Mikolcsány (Mi- kolčany — Gemerský Sad), Gömörnánás (Gemerský Sad) és Melléte (Meliata) községekben végeztek néprajzi kutatásokat a tanszék hallgatói és munkatársai. E kutatási eredményeket kívánja a szakemeberek széles köre számára is hozzáférhetővé tenni a KLTE Néprajzi Tanszékének új sorozata, amely a Gömör Néprajza címet viseli. Az első kötet (Debrecen, 1985) egy tanulmánykötet, amelyben Ujváry Zoltán bevezetője után egy történeti és nyolc néprajzi jellegű tanulmány kapott helyet. Gömör megye történetét Csorba Csaba ismerteti. A néprajzi tanulmányok a Medvesalján gyűjtött anyag egy részét dolgozzák fel. Zsupos Zoltán a népi növényismeret, Bődi Erzsébet a táplálkozás, Dám László és D. Rácz Magdolna az építkezés és a lakáskultúra, Magyari Márta a baromfinevelés témaköréből, Nagy Molnár Mikiás a gazdasági jellegű falun kívüli kapcsolatokról, Bartha Elek a temetkezési szokásokról, Barna Gábor egy búcsújáróhelyről, Boross Zoltán pedig a két világháború közötti csempészkedés- ről ír. A sorozat második kötete (Pintér István: Dél-Gömör településrajza. Debrecen, 1986) a magyarországi területeken található gömöri falvak településnéprajzával foglalko* zik. A táj természet- és gazdaságföldrajzi viszonyainak ismertetése után a középkori településhálózat kialakulásával, a jobbágy- telekrendszer megszilárdulásával, majd a (Gömör Néprajza. Szerk.: Ujváry Zoltán]