Irodalmi Szemle, 1986
1986/4 - ÉLŐ MÚLT - Turrzel Lajos: Ifjúmunkások és sarlósok Vörös Barátságának története
„a sport, a kultúra és a marxista tanítás terén nagy jelentőségű lehet az ifjúmunkásság és a diákság találkozása, mert ez a két réteg a mai társadalmi és kulturális viszonyok között kölcsönösen sokat adhat egymásnak. A diákság magasabb kulturstandardja, több műveltsége és több szervezőereje, s az ifjúmunkások tömegszelleme, nagyobb helyzeti energiája a cselekvésben és biztos osztályharcos vonala mindkét félre hatékonyan kiegyenlítheti egymást.” A vitagyűlésen a sarlósok kijelentették, hogy „az ifjúmunkások között nem a diákoknak igényelnek vezető szerepet, hanem éppen ellenkezőleg a diákság szervező energiáit annak a célnak a szolgálatába akarják állítani, hogy az ifjúmunkások tanulják meg önmagukat szervezni és irányítani”.23 A vitagyűlésen aztán határozatban mondták ki, hogy az addig spontánul működő Vörös Barátságot ezen a néven a Proletár Testedző Szövetség magyar tagegyesületévé- kell alakítani. Ennek a feladatnak az előkészítésére és végrehajtására öt ifjúmunkásból és három sarlósból álló bizottságot jelöltek ki. Az ifjúmunkás bizottsági tagok Geyer József, Marek István, Pásztori Gyula (géplakatos), Pónya Zsigmond (géplakatos) és- Száraz József lettek, a sarlósbizottsági tagok Balázs András, Ferencz László és Terebessy János joghallgatók. A vitagyűlés az egyesület előkészítéséhez szükségesnek tartott toborzó előadások és vitagyűlések témáit a következőképpen határozta meg: „1. Természettudományos világnézet. 2. Az ember, mint természeti lény a kapitalista társadalom korlátaiban. 3. Az emberiség történelme az őskommunizmustól a proletárforradalomig. 4. A proletariátus története. 5. Munkásélet az SSSR-ben különös tekintettel az ifjúmunkásságra és a nemzetiségekre. 6. A német ifjúmunkások osztályharcos sport- és kulturélete. <-7. Versenysport és tömegsport. A III. sportinternacionálé. 8. Osztályharcos proletárkultúra (munkáslevelezés, fali és üzemi újság, szavaló- kórus, proletárszínpad, osztályharcos ének- és zenekultúra.)”24 A toborzó előadásokat egyrészt sarlósok (Balogh Edgár, Balázs András, Ferenbz László, Peéry Rezső, Terebessy János, Zsolt László), másrészt ismert pártemberek vágy- szakemberek (dr. Barabás bőrgyógyász, Farkas Gyula somorjai tanár, dr. Lovass sebészorvos, dr. Ján Poničan író stb.) tartották. Közülük a sarlósok és Poničan a megalakulás utáni időben is többször előadtak, és a levéltári anyagban olyan adat is van, mely szerint 1932. szept. 7-én a csoport egyik rendszeres találkozóhelyén, a Kollár-téri Lin- hart-vendéglőben Steiner Gábor és Vlado Clementis 25 jelenlevőnek tartottak előadást,25' A visszaemlékező veteránok Jarnó József írót is említették, akit Fábry is kiemelt,26 s elmondták azt is, hogy a sarlósok társaságában Barta Lajos is sokszor megfordult, és hosszasan elbeszélgetett velük. Az öt hónapig tartó előkészületek után a hivatalos tagegyesületté válás 1932 februárjában történt meg. E hó 29-én volt az alakuló közgyűlés, melyen elnökké Geyer Józsefet, alelnökké Pásztori Gyulát, titkárrá (jednatef) Pónya Zsigmondot, pénztárossá Száraz; Józsefet, választmányi póttagokká Szabó Béla asztalost és Farda Ágnest, revizorokká Andruskó Károlyt és Tóth Istvánt választották. A bratislavai Állami Központi Levéltár Vörös Barátság-anyagában — melyben az: egyesület, az alakulást bejelentő levél megnevezéséhez híven, többnyire Rudé prátelstvf néven szerepel — több irat található az alakulás idejéből is. így például ott van: az alakulást bejelentő levél,27 továbbá az alapszabályként beküldött hivatalos szövetségi nyomtatvány, melyre az egyesület nevén kívül még a következő kiegészítő szöveg van rágépelve: „Az egyesületi nyelv szlovák, cseh, szükség esetén magyar vagy német. Tag csak csehszlovák állampolgár lehet... Ha az egyesület az alapszabályokat nem tartja: be, és olyan tevékenységet folytat, mely az állam érdekét vagy egyes tagok vagyoni érdekét sérti, akkor kivizsgálás után az egyesületet fel lehet oszlatni vagy megintésset az alapszabályok betartására szorítani. — Az egyesületre a volt magyar belügyminisztérium által kiadott 1508/1875-BM számú rendelet előírásai érvényesek.”28 Ez a megszorító intézkedés nem volt elég, s március 22-én a rendőrigazgatóságra beidézett Geyerrel még a következő nyilatkozatot íratták alá: „Az egyesület azzal a céllal alakult, hogy a munkások soraiban a sportot, a tornát és a testnevelés egyéb
