Irodalmi Szemle, 1984
1984/9 - HOLNAP - Szűcs Adrienne: Magyar irodalmi tankönyvek a két világháború közötti kisebbségi magyar középiskolákban (részlet egy szakdolgozatból)
Szűcs Adrienne MAGYAR IRODALMI TANKÖNYVEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI KISEBBSÉGI MAGYAR KÖZÉPISKOLÁKBAN IRODALMI OLVASÓKÖNYVEK A gimnáziumok I—III. osztályában főleg a magyar nyelvtan tanítása volt előtérben.. Az irodalomtanítás alapjait a magyar olvasókönyvek képezték, melyeket mindhárom' osztályban dr. Cvengros Béla, reálgimnáziumi tanár állított össze. A százharmincnégy oldalas I. osztályos könyv, amely a középiskolákon kívül a polgári iskolák I. osztálya számára is készült, nyolcféle anyagot tartalmazott: népmeséket, mondákat, görög mondákat, csehszlovák történet és mondavilág fejezetet, földrajzi részt, természetrajzi részt, közmondásokat, szólásmódokat és szójátékokat, valamint költeményeket. Ezek közül csak az első, a második és a nyolcadik csoport volt közvetlenül irodalmi anyag. A harmadik részben található görög mondák nem eredeti mondavilágok, hanem részletes mondaismertetések voltak. Ugyanez mondható a negyedik részben tárgyalt cseh ős szlovák mondavilágról; ezt a két részt felerészben az irodalom-, felerészben- a történelemtanítás segédanyagának lehet felfogni. A földrajzi rész (5.) a Vágról, Kriváüról, a dobsinai jégbarlangról, Bratislaváról, Kassáról (Košice) szóló szemelvényekkel a diákok honismereti ismereteit, a 6. részben lévő természetrajzi anyag pedig természettudományi ismereteit igyekezett gyarapítani. A 7. rész (Közmondások, szólásmődok és szójátékok) didaktikai célja a nyelvtanra, a stilisztikára, a nemzeti művelődéstörténetre és a folklórra terjedt ki. A hangsúlyozottan irodalmi anyagú részek egyike, A népmesék címet viselő első’ fejezet tizennégy szemelvényt, javarészt didaktikus célzatú, „okító” állatmeséket tartalmaz, de itt található például Petőfi János vitézének egyik részlete is (János vitéz az: óriások földjén), és Tompa Mihály verses meséje A jávorfáról. Az ugyancsak tipikusan irodalmi anyagot tartalmazó Mondák című 2. részben találunk Krisztus-mondákat, mondákat a Tisza eredetéről, Krasznahorkáról, Mátyás király lustáiról, Beckovról, Kőműves Kelemennéről stb. Ugyancsak kifejezetten irodalmi anyagot tálal a 8., a Költemények című fejezet, amely húsz költeményt közöl. Közöttük található a cseh himnusz (Hol van honom...), a szlovák nemzeti dal (Halljad világ!), a szlovák himnusz (Zeng az ég), egy szlovák népdalfordítás és Sládkovic A lányka és anyja című verse. A magyar költők közül Szabolcska Mihálytól közöl legtöbbet, négy verset, továbbá egy-egy verset hoz Kisfaludy Károlytól, Vargha Gyulától, Eötvös Józseftől, Tóth Kálmántól, Arany Jánostól, Reviczky Gyulától és Petőfi Sándortól. A 8. fejezet után található a Jegyzetek az olvasmányokhoz című rész, amely az egyes ismeretlennek vélt kifejezéseket magyarázza meg. A százötvenhat oldalas II. osztályos magyar olvasókönyv ugyancsak nyolc főbb fejezetre oszlik. Hasonlóan tagolódik, mint az elsősöknek szánt tankönyv: 1. Tanítómesék és példázatok 2. Görög mondák (Részlet egy szakdolgozatból]
