Irodalmi Szemle, 1984
1984/5 - ÉLŐ MÚLT - Fónod Zoltán: Üzenet (3.)
tőjének irányításával. A folyóirat a kulturális kérdéseken kívül gazdasági és politikai problémákkal foglalkozott, tevékenységében az utóbbiak kerültek előtérbe. Az irodalomnépszerűsítés terén elsősorban a dokumentumirodalmat pártfogolta s a munkáslevelezők megszervezésére helyezte a súlyt. A csehszlovákiai magyar írók közül munkatársai voltak Földes Sándor, Forbáth Imre, Morvay Gyula, Dömötör Teréz, Sellyei József, Hábsr Zoltán, Bányai Pál. Tehát azok az írók és költők, akiket azóta is a csehszlovákiai, magyar szocialista irodalom képviselőiként tartunk számon. A két világháború között a legnépszerűbb magyar kommunista napilap az Ostravában megjelent Magyar Nap [1936—1938) volt. A lapot Kálmán Miklós (Moskovics Kálmán álneve) és Ferencz László szerkesztették. A lap munkatársai voltak: Nágel Endre, Szekeres György, Betlen Oszkár és Vass László. A CSKP népfront politikája szellemében szerkesztett olcsó napilap az olvasók körében közkedvelt volt. Munkatársként együttműködött a lappal a csehszlovákiai magyar szocialista író- és művésznemzedék, így Fábry Zoltán, Forbáth Imre, Morvay Gyula, Bányai Pál, Háber Zoltán, Berkó Sándor,. Sellyei József, Ilku Pál, Vass László, Lőrincz Gyula, Vadász Ferenc és Sándor László, Az ismertebb polgári napilapok közül említsük meg a Kassai Napló (1919—1929) és- a Kassai Üjság (1919—1938) című lapokat, melyek szorosabban politikai pártokhoz, nem tartoztak. Hasonló jellegű volt a pozsonyi Esti Újság (1923—1938) és A (Map -(1.927—1932) is. Az egyesült magyar jobboldali ellenzéki pártok kiadásában jelent meg a Prágai Magyar Hírlap [1922—1938]: Megjegyzendő, hogy-a PMH az -irodalom, terén, betöltött értékelhető pozitív törekvései ellenére a magyar jobboldali ellenzéki pártok eszmei platformján állt, s szoros kapcsolatot tartott a Horthy-rendszerrel és annak ideológiájával. Az olvasóközönség megnyerése érdekében foglalkozott szociális és kulturális törekvésekkel is. Az emigráns írókkal is együttműködött. A haladó szellemű írók közül a lap munkatársai voltak: Antal Sándor, Barta Lajos, Fábry Zoltán, Földes Sándor, Jarnó József, Morvay Gyula, Sellyei József, Szabó Béla. Irodalmi rovatát egy ideig Győry Dezső szerkesztette. A jobboldali pártok jelentették meg — az olcsó és népszerű kommunista napilap, a Magyar Nap ellensúlyozására — az egyébként jelentéktelen Új Hírek (1937—1941) című napilapot, melyet a falusi olvasóknak szántak,, amolyan „néplapként”. A jobboldali ellenzéki pártok politikáját támogatta a kassai Esti Újság (1919—1921), a Híradó (1919—1937) és a függetlennek induló, majd a Magyar Nemzeti Párt érdekkörébe tartozó első Magyar Újság (1919—1928) is. A konzervatív szellemű kassai Esti Újsággal kapcsolatban említést kell tennünk arról, hogy Fábry Zoltán első írásai itt jelentek meg, s az újság hasábjain próbálkozott először Sziklay Ferenc a kisebbségi írók összefogásával. A kormánypárt lapja A Reggel- (1922—1933) volt, majd ennek megszűnte után — a PMH volt főszerkesztője, Dzurányi László vezetésével —indították meg a (második) Magyar Újság című napilapot, mely az~ egyik legszínvonalasabb kisebbségi napilapnak számított. Az egyik legjobb hazai magyar újságíró, Dzurányi László mellett itt dolgozott (felelős szerkesztőként) a publicistának is jelentős kisebbségi költő, Győry Dezső is. A kormány bőkezű támogatásával a Magyar Üjság az egyik legszínvonalasabb polgári lappá vált. Munkatársainak megnyerte a tehetségesebb emigráns írókat (Antal Sándor, Barta Lajos, Kaczér Illés, Ignotus, Szucsich Mária, Sas Andor), valamint a sarlós nemzedék és a szocialista gondolkozású értelmiség egy részét is (Földes Sándor, Egri Viktor, Jócsik Lajos, Szalatnai Rezső, Sellyei József, Szabó Béla, Palotai Boris, Peéry Rezső, Tamás Mihály, Vozári Dezső stb.). Magyarországról Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Szép Ernő és mások működtek együtt a lappal. A Magyar Újság lényegében azt a profilt fejlesztette tovább, melyet korábban Dzurányi László alakított ki a PMH-nál. Kezdetben független lapnak mutatkozott, később azonban nyíltan az agrárpárt kiszolgálója lett. A bulvárlapok közé a pozsonyi Esti Újság és a Kassai Üjság tartozott. Nem érdektelen megemlítenünk, hogy Szlovákiában a harmincas évek végén naponta mintegy ötvenezer napilappéldány fogyott el, mely országos átlagban is szerénynek mondható. Minden tizenhatodik személyre jutott egy újságpéld.ány, míg a cseh újságolvasóknál minden hetedikre jutott egy lappéldány. A polgári köztársaság időszakában megjelent irodalmi és kritikai folyóiratok számai összesen több mint harminc volt, ezek egy része azonban egy-két számot ért csak meg- Többségükben jellegtelen és rövid életű lapok voltak, a vidékiesség és a dilettáns szerkesztés ismérveivel. Az első években a legjelentősebb folyóiratot az emigráns Gö-
