Irodalmi Szemle, 1984
1984/2 - Zalabai Zsigmond: Próbák népe (részlet)
A Börzsöny-vidéki népmozgás falumat sem hagyta érintetlenül. Nyelvi elkülönülés nyomait nem tapasztalhatjuk; azt viszont annál inkább, hogy — akárcsak az egész Börzsöny-vidékre — ide is az ország különböző részeiből vetett embereket a sors. A Kecskemét] családnév alföldi betelepülőre vall, a Munkácsy keletire; a Désy pedig erdélyire. Észak-Hontból és egyéb felsőbb megyékből — a nevek alapján úgy tetszik — nem érkeztek ide lakosok. Annál többen a falum köré rajzolható közelebbi településekről: Zalabay Márton a szomszédos Zalabáról, a Pereszlényk az Ipolyság melletti Pe- reszlényből, az Őrhegy család Ipolyszakállosról (ahol 1598-ban említik), a Keserő Zalabáról, Kisölvedről vagy Ipolyszakállosról, a Batár Kissallóról. Az országot keresztül-kasul áthálózó népmozgást az udvar is figyelemmel kísérte, s mivel be akarta vezetni — európai mintára — a földterület nagyságán alapuló adózást, 1715-ben gazdasági összeírást rendelt el. A település-, család- és gazdaságtörténeti szempontból egyaránt becses összeírásban a családfő neve és jogállása után az első rubrika a szántó nagyságát tünteti föl köbölben, a második az írtásföldek területére utal, a harmadik a rét nagyságát adja meg (kaszásban), a negyedik pedig a szőlőét (kapásban): „Joannes Pany jobbágy Joannes Sipos jobbágy 12 12 _ 4 3 4 5 G regorius Batar zsellér — — — — Stephanus Kassay jobbágy 18 — 5 5 Blasius Thot jobbágy 9 — 3 4 Michael Thoth jobbágy 20 — 6 5 Johannes Molnár jobbágy 16 — 4 4 Stephanus Szentessy zsellér 6 — 2 2 Martinus Zalabay zsellér 8 — 3 — Stephanus Kassay zsellér 12 — 3 5 Gregorius Pereszlény zsellér 10 — 3 3 Andreas Pereszlény jobbágy 14 — 4 3 Joannes Őrhegy jobbágy 20 — 8 6 Martinus Haidu zsellér 6 — 3 2 Joannes Thot jobbágy 18 — 6 4 Georgius Gal zsellér 6 — 2 — Michael Thot idősb, jobbágy 15 — 5 4 Georgius Pethő jobbágy 20 — 6 4 Jacobus Thoth zsellér 8 — 2 — Gregorius Kassay zsellér 7 — 2 1 Joannes Kassay zsellér 8 — 2 2 Gregorius Kovács jobbágy 12 — 5 6 Joannes Sut zsellér 8 — 2 2 Joannes Pethő zsellér 6 — 2 2 271 — 85 73” A XVIII. század eleji falu társadalmi-gazdasági képének főbb jellegzetességeit így foglalhatjuk össze: a háztartások száma (jól példázva a korábbi másfél évszázad vér- veszteségeit!) mindössze huszonnégy. A név szerint felsorolt családfőkből valamennyi magyar nevű (a „nemzetiség” fogalmát a korabeli összeírások még nem alkalmazták). A jobbágygazdaságok száma tizennégy, a zsellérgazdaságoké tíz. A két társadalmi réteg között nincsenek éles különbségek. Akad ugyan — igaz, csak egyetlen — teljesen vagyontalan lakos is; ugyanakkor viszont Kassay István zsellérnek semmivel sem kisebb a gazdasága, mint a társadalmi ranglétrán nálánál egy fokkal magasabban álló Xhot Balázs jobbágynak. Szántója, rétje valamennyi vagyonos zsellérnek van; szőleje viszont nem mindegyiknek. A jobbágy-, illetve zsellérréteg közötti különbségek egyikét tehát éppen a szőlőbirtok meglétében, illetve hiányában érhetjük tetten. Másodsorban pedig abban, hogy a faluhatár nagyobbik részét mégiscsak a jobbágyok tartották kezükben: mind a szántók, mind a rétek összterületének több, mint kétharmadát ők birtokolják, a szőlőknek pedig csaknem háromnegyed része van a használatukban.
