Irodalmi Szemle, 1982
1982/3 - KRITIKA - Mészáros László: „Tanulmányok” a csallóközi ember természetrajzához
szódhatott volna a történet — így marad a Csallóköz tere. Bereck írásainak mikrovilága pedig egy kisváros és egy falu, s ezeken belül egy szálloda, egy kocsma, ám a legtöbbször egyszerűen egy lakás. Természeti kép, leírás mindössze az Eldöntetlen évek első epizódjában (a komp] és a Haszontalanok című írásban (vízpart) fordul elő. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy Bereck nem külsőségeiben ragadja meg és ábrázolja a Csallóköz világát, hanem az embereken, a jellemeken keresztül. A Vereség hősei többnyire fiatal fiúk és fiatalemberek, melléjük csupán egy öregember és egy iskolapad társul. Életkoruk általában nincs pontosan meghatározva, csak akkor, ha ez kimondottan funkcionális (például a Vereség hőse rádöbben, hogy már negyvenöt éves). Amikor a konfliktus jellege kimondottan belső, lélektani, Bereck még a hősök foglalkozására sem utal, hogy ezzel is általánosabb érvényűvé tegye a történetet. Ahol viszont szükséges, ott nem felejti el hangsúlyozni a hős foglalkozását. Például a Monstera deliciosa című írásban, ahol a konzervátori szakma meghatározza a hős jellembeli tulajdonságait. Az Elégtételben ugyancsak fontos, hogy a hős állatorvos, mert ez adja meg számára a kocsma többi vendégétől való távolságtartás lehetőségét és kényszerét („néhány hónap után már rájöttél, hogy ezeknek az embereknek mindig szükségük van valakire, akit urazhatnak”). A hősök többnyire nem konkretizált mivoltából aztán szinte előrevetítődik a konfliktusok lélektani jellege. Az írásoknak több mint a felében a konfliktus egyéni, belső, lélektani. Kettőben-háromban ehhez az egyének közti viszonyok, az emberi kapcsolatok is társulnak, és mindössze egy-két novellában tapintható ki az egyén és a társadalom konfliktusának körvonala (Tudósítás..., s talán a Pásztorórák]. A Bereck-hősök konfliktusainak domináló belső, lélektani jellege már a Vihar elóttben is feltűnt. A lelki szonda mélyebbre hatolása és a társadalmi horizont szűkülése közti optimális arányt meg kell találnia az írónak. A lehetőségei megvannak hozzá, hiszen ismeri a csallóközi embert. Az aktív hősök figurái néhol fel is villannak a háttérben. Például A szellem szolgálatában című montázsban: „Az elöljárók évtizedek óta mást sem csinálnak, csak lótnak-futnak, kérvényeznek, könyörögnek és lefizetnek, viselik a közélet dögnehéz terheit, hízelegnek, megalázkodnak, vagy éppen az asztalra csapnak, csakhogy elégedett legyen a falu népe; és azt hiszi ez a jámbor népség, hogy azzal a néhány ezer koronával, amit ezért kapnak, mindez meg van fizetve. De meg lehet-e fizetni a kikészült idegeket, a gyomorfekélyt és az infarktust, amely úgy ólálkodik az ember szíve körül, mint egy kiéhezett hiéna? És kit cseszegetnek felülről, ha valami nem stimmel?” Íme, az aktív hősök lehetősége! Bereck József legújabb novelláskötete további tanulmányokat hoz a csallóközi ember természetrajzához. Az előző kötethez viszonyítva modernebb formákkal kísérletezve és újabb életérzéseket modellezve. A konfliktusok jellege túlnyomórészt belső, lélektani, a hősök ritkán kerülnek összetűzésbe a társadalommal. A kötet legjobb írásai nemcsak az író életművét gazdagítják, hanem kisepikánk tárházát is gyarapítják (Vereség, Egyforma esték csöndje, Pásztorórák, Elégtétel, Tudósítás egy ország elvesztéséről]. Nézetünk szerint a jövőben az írónak több aktív hőst, több dinamikus jellemet kellene példaként és okulásként elénk állítania. Joggal várhatunk el tőle lekerekítettebb, az ítélet pontjával terhes újabb novellákat. Megkísérelhetné egy olyan novellafüzér összeállítását is, amely új egészet, új minőséget alkotva meghatványozná a művészi hatást. Bereck novelláinak a iava már önálló elemzések tárgyaként is megállná a helyét. A nyelvi szféra felőli közelítések mellett például érdemes lenne behatóbban elemezni a képi szféra olyan struktúráit, mint a cselekmény, a jellemek, a tárgyak, a környezet, a reflexiók stb. Különösen Bereck jellemábrázolását tartjuk felfigyeltetőnek. Ezen kívül hasznos lenne Bereck József és Ivan Habaj prózájának az összevetése, mert mindkettő tárgya és tere a Csallóköz világa.
