Irodalmi Szemle, 1977
1977/10 - ÉLŐ MÚLT - Péter Imre: Bodrogköz munkásmozgalmi hagyományaiból
rót a szónoki emelvényről lerángatja és véresre veri. Teszi ezt azért, mert érzi becsa- pottságát. Az új köztársaságban is megmaradtak a nagybirtokok, az elnyomottság. Az új adottságok közepette — mivel Sátoraljaújhely, mint szeillemi irányító központ és kereseti forrás Magyarország része maradt — a bodrogközi dolgozók Nagymihály, Ungvár és Kassa felé orientálódnak, s az itteni munkásvezetőkkel létesítenek állandó jellegű kapcsolatokat. A szervezettségük megszilárdul, melynek kialakításában hathatós segítséget nyújtanak Nagymiihályból Humeňansky, Ungvárról Túrák György, Kassáról Kosík, Csapról Balázs Béla eilvtársak. Dolgozóink nevelésében munkásmozgalmi megmozdulásaiban ebben az átmeneti időszakban az érdem jórészt a Kassai Munkásé. A szervezeti kapcsolatok megszilárdulása folytán a Bodrogköz munkásvezérei tudatosítják és értékelik a szlovákiai munkásmozgalom fejlődésében végbement hatalmas változást — Szlovákia Kommunista Pártjának megalakulását —, mely egyesíti a III. Inter- nacionálé alapelveinek szellemében Szlovákia és Kárpátalja proletariátusát. 1923. augusztus 8-án a Csonkavár mögötti akácos úgynevezett „Ezeréves körében-’ (ma ezen munkásmozgalmi emlékhely a szabadtéri színház része) került sor a Szlovákia Kommunista Pártja helyi szervezetének megalapítására. A megalapításnál jelen volt Túrák György királyhelmeci születésű ungvári lakos, mint az SZLKP ungvári szervezetének megbízottja-kflküldöttje. A gyűlés munkaelnöksége: Hajdú István kovácsmester, Juszkovits Zoltán cipőfelsőrész-készítő mester és Lénárt Gyula szabómester. A megnyitót, a Szovjetunióban végbement történelem változások és a Csehszlovák Köztársaság burzsoá, kizsákmányoló politikai rendszerének ismertetését, valamint a munkás- osztály sorait egyesítő Csehszlovák Kommunista Párt történelmi küldetését Túrák György mondja el. A vitában Juszkovits Zoltán és Much Ármin nyomdász szólaltak fel. Helyeselve a pártszervezet megalakítását, az elnök szavazásra bocsátotta a javaslatot, melyet egyhangúlag elfogadtak. Az ezt követő választás eredményeképpen Margita Lászlót elnökké, Jakubovits Ármint pénztárossá, Lénárt Lászlót propagandistává és komszomolvezetővé választották. Schwartz Margit tiszte szerint a jegyzőkönyvvezető, Pitypinka Margit, Lukács István és Túrák Ilona vezetőségi tagok lettek, Csorba János és Tóth Imre pedig ellenőrök. A sajtóterjesztő feladatát Orosz Béla kapta. Az elnök személyének kiválasztása körül hosszú vita folyt. A jelenlevők ugyanis a munkaelnökség egyik vagy másik tagját szerették volna az elnöki funkcióval megbízni, mert ők voltak a legtapasztaltabbak. Ám a jelöltek, félve a hatósági terrortól, a megbízatást nem vállalták. így esett aztán a választás a húsz évvel fiatalabb Margita László kovácssegédre, aki több mint húsz éven át becsületesen ellátta feladatát. Aktív munka révén gyorsan növekszik a sejt létszáma, s így ksrült sor a felvilágosító munkára a szomszédos községekben is, ezt követen pedig a pártsejtek megalakítására. Lelesz és Bodrogszentes az első községek, ahol a pártsejtek megalakulnak. A gazdasági viszonyokat nézve Leteszem ez érthető is. Sokan élnek cselédsorban, sok a nincstelen zsellér és vándoriparos, Bodrogszentesen pedig a trachit- és andezitbányákban dolgoznak a helybeli vagyontalanok. Ez a bányamunka a szűkös megélhetést biztosítja ugyan, de többet aligha. Igaz, a bányászéletmód némi irigységeit is keltett a szomszédos községek lakóinak szemében, elnevezték hát a községet Aranylábú Szentesnek. Ám aki itt keresett munkát egy idő után szomorúan tapasztalta, hogy a bányászmunka a lehető legnehezebb a világon. Királyhelmec Bodrogköz munkásmozgalmi irányítójává, központjává vált. A fáradtságot nem ismerő s többnyire gyalogosan vagy kerékpáron közlekedő szervezők közül álljon itt a legtevékenyebbek neve: Lénárt László, Schőn Lajos, Térjék Pál, dr. Arstein József, Molnár József, Kovács Gábor, Lénárt Gyula, Hajdú István, Margita László, Csorba János. Az eredmény nem is marad el. Pár hónap múlva Bodrogköz legtávolabbi községében is dolgozik a megalakított pártsejt. Céljaik között a nép és ifjúság oktatása szerepel, a tömeg megnyerése a pártpolitikának, a gazdasági helyzet javításáért indítanak akciókat, sztrájkokat szerveznek tömeges alapon, munkaalkalmat követelnek a munkanélkülieknek, vagy ennek híján állandó jellegű munkanélküli segélyt, harcolnak az adóvégrehajtások, árverések megszüntetéséért, a nyolcórai munkaidő bevezetéséért. A szervezetten, egységesen és a pártszerv irányításával végzett áldozatos, sokoldalú harc — bár nem is hozott minden esetben sikert — eredményeivel bizonyította, hogy
